Shya gondolkodás nélkül követte
az ezüstbundás kis jószágot, s csak egy kis idő után tűnt fel neki a két
legelésző ló, Ében és Kristály, nem messze az istállótól.
Surra már előrébb járt, s a pajta ajtaja mögött eltűnt gazdája szeme elől, de Shya is hamarosan követte.
Odabent, legnagyobb meglepetésére a bármi áron kerülni vágyott Yzarra lelt. A lány első reakciója a behúzott nyakkal ajtó mögé visszahúzódás volt, ám látva a hím békés arcát és határozottan csukott szemeit, Shya megnyugodott. Az őt oly vadul fenyegető leendő hitves összegömbölyödve aludta az igazak álmát, egy összegyűrt köpenyt szorítva magához. Tőle nem messze a nyeregtáskája volt letámasztva, s a levetett mellvértje a földön.
Surra könyed mozdulattal átszökkent a hím fölött, hogy kényelmesen elhelyezkedjen annak köpenyén, s összegömbölyödve csatlakozzon az alvóhoz.
Shyara megbotránkozva meredt a macskájára. ~Mi a bánat...Surra!!!~
Surra már előrébb járt, s a pajta ajtaja mögött eltűnt gazdája szeme elől, de Shya is hamarosan követte.
Odabent, legnagyobb meglepetésére a bármi áron kerülni vágyott Yzarra lelt. A lány első reakciója a behúzott nyakkal ajtó mögé visszahúzódás volt, ám látva a hím békés arcát és határozottan csukott szemeit, Shya megnyugodott. Az őt oly vadul fenyegető leendő hitves összegömbölyödve aludta az igazak álmát, egy összegyűrt köpenyt szorítva magához. Tőle nem messze a nyeregtáskája volt letámasztva, s a levetett mellvértje a földön.
Surra könyed mozdulattal átszökkent a hím fölött, hogy kényelmesen elhelyezkedjen annak köpenyén, s összegömbölyödve csatlakozzon az alvóhoz.
Shyara megbotránkozva meredt a macskájára. ~Mi a bánat...Surra!!!~
A hím nyújtózkodva moccant meg, hogy aztán a hátára
forduljon. Az egyik karja a feje mellett pihent, míg a másikkal a hasáig felgyűrődött pulóverére tette a tenyerét.
Oldalra fordított fejjel szuszogott tovább.
Shya megriadt, mikor a hím megmozdult, de mivel Yzarr nem kelt fel, a lány sem szaladt el.
~ Hogy tud ennyire békésen aludni mindazok után...?!~ gondolta értetlenül,ugyanakkor dühösen is, már csak azért is, mert egyszerűen dühítette a hím agressziója után ez a mostani arca. Pontosabban az, hogy ilyen is lehetne vele a másik, s neki mégis a fenyegetések jutottak csupán.
Shya megriadt, mikor a hím megmozdult, de mivel Yzarr nem kelt fel, a lány sem szaladt el.
~ Hogy tud ennyire békésen aludni mindazok után...?!~ gondolta értetlenül,ugyanakkor dühösen is, már csak azért is, mert egyszerűen dühítette a hím agressziója után ez a mostani arca. Pontosabban az, hogy ilyen is lehetne vele a másik, s neki mégis a fenyegetések jutottak csupán.
Yzarr testén kisebb
zúzódásokat is felfedezett a lány,
melyekre meglepődve figyelt fel. ~Azok még frissek...~ állapította meg szemöldök ráncolva Shyara, látva a hím hasára és kézfejére is kijáró foltokat,
bár eszébe sem jutott gyógyítót hívni, önként begyógyítania pedig még annyira
sem. Nem volt éppen segítőkész kedvében, és pláne nem érte meg neki a hím dühe
abban az esetben, ha felébredne a gyógyítással járó énekre. Neem. Shyara békét
akart kötni, de azt nem azzal, hogy rögtön megszegi a hím parancsát.
A hím ajkát egy fájdalmas nyögés hagyta el, amikor a másik oldalára fordult; viszont nem kelt fel még a saját hangjára sem. Ében árnyéka jelent meg a nöstény mellett az állat meredten figyelte a párost. Surra pedig felmászott Yzarr hátára aki időközben ismét testhelyzetet váltott. A macska elkezdte Yzarr hátát gyurmászolni, amitől a hím eleinte fél álomba morogta magát. Végül ellazulva tűrte a hátát dagasztó állat kitartó gyömöszölését s félig még hallotta is annak dorombolását. Ám hamar visszaaludt.Így eshetett meg az is, hogy az érzékei teljesen cserben hagyták, bár való igaz a kis nőstény nem jelenthetett rá veszélyt. Valamint nem hiába állt Ében a páros mellett... Ha gyanús mozdulatot tenne a nőstény már biztos sarokba szorította volna.
A hím ajkát egy fájdalmas nyögés hagyta el, amikor a másik oldalára fordult; viszont nem kelt fel még a saját hangjára sem. Ében árnyéka jelent meg a nöstény mellett az állat meredten figyelte a párost. Surra pedig felmászott Yzarr hátára aki időközben ismét testhelyzetet váltott. A macska elkezdte Yzarr hátát gyurmászolni, amitől a hím eleinte fél álomba morogta magát. Végül ellazulva tűrte a hátát dagasztó állat kitartó gyömöszölését s félig még hallotta is annak dorombolását. Ám hamar visszaaludt.Így eshetett meg az is, hogy az érzékei teljesen cserben hagyták, bár való igaz a kis nőstény nem jelenthetett rá veszélyt. Valamint nem hiába állt Ében a páros mellett... Ha gyanús mozdulatot tenne a nőstény már biztos sarokba szorította volna.
~Ne titkoljon előttem semmit! ~
jutott eszébe a kisnőstények Yzarr utasítása, és furcsa ötlete támadt, melytől
először elborzadt... majd a gondolat újra-és újra visszatért, egy másikkal
karöltve.
~ Honnan tudhatta meg? A szolgákat kötötte Elriath parancsa... Yazi nem sodorna bajba, és Dorean is adott még egy kis időt. De akkor honnan?
Várjunk csak.. mit keresett a szobámban...Oh, biztos ő vitt fel. De miért rak ágyba, ha utána megtámad?! Ha dühös lett volna, mikor felvitt, valószínűleg feltűnt volna nekem is.
~ Honnan tudhatta meg? A szolgákat kötötte Elriath parancsa... Yazi nem sodorna bajba, és Dorean is adott még egy kis időt. De akkor honnan?
Várjunk csak.. mit keresett a szobámban...Oh, biztos ő vitt fel. De miért rak ágyba, ha utána megtámad?! Ha dühös lett volna, mikor felvitt, valószínűleg feltűnt volna nekem is.
~” Meddig akarta még, hogy az
egész háznép a szemembe hazudjon? … Bizonyára a magácska ötlete volt...”~
idézte fel Shyara a hím szavait, s tovább töprengett. ~ A haragja friss volt.
Várjunk csak... A naplóm!
Shya Surrát és Yzarrt is ott hagyva sarkon fordult, és futva igyekezett a szobájába. A szembejövő szolgálókról tudomás sem vett, csupán elhaladt mellettük.
Amint felért, a naplójához sietett, s hogy új keletű gyanúját tisztázza, végigpörgette a lapokat.
~ Jól sejtettem... Azt mondta, ne titkolózzam... Vajon ha tudná, mit gondolok, msáként állna hozzám? Ha tudná, mennyire sajnálom.. vagy hogy miért nem mertem elmondani... Nem.. nem érdekelné... De az meg engem nem érdekel! Ha _tudná_... másként vélekedne?!~ Pár pillanatig tétován meredt a kezében szorongatott lapokra, majd határozott mozdulattal lerakta maga elé, újat vett elő, s körmölni kezdett...
Shya Surrát és Yzarrt is ott hagyva sarkon fordult, és futva igyekezett a szobájába. A szembejövő szolgálókról tudomás sem vett, csupán elhaladt mellettük.
Amint felért, a naplójához sietett, s hogy új keletű gyanúját tisztázza, végigpörgette a lapokat.
~ Jól sejtettem... Azt mondta, ne titkolózzam... Vajon ha tudná, mit gondolok, msáként állna hozzám? Ha tudná, mennyire sajnálom.. vagy hogy miért nem mertem elmondani... Nem.. nem érdekelné... De az meg engem nem érdekel! Ha _tudná_... másként vélekedne?!~ Pár pillanatig tétován meredt a kezében szorongatott lapokra, majd határozott mozdulattal lerakta maga elé, újat vett elő, s körmölni kezdett...
~~ Olvasta, igaz? A naplómat.~~
Kezdte, s bár igyekezett röviden fogalmazni, nem igazán járt sikerrel.Végül
zárta sorait.
~~Ahogyan a naplót, ezt a levelet sem olvasom át, csúnyán mutatna a kihúzogatásokkal.
Nem tudom, mi lesz ebből... de egy próbát megér.
Egyéb lehetőséget úgysem látok arra, hogy megenyhítsem Önt, fogadja hát gyenge próbálkozásomat...
ahogy akarja.
Shyara Siryel~~
~~Ahogyan a naplót, ezt a levelet sem olvasom át, csúnyán mutatna a kihúzogatásokkal.
Nem tudom, mi lesz ebből... de egy próbát megér.
Egyéb lehetőséget úgysem látok arra, hogy megenyhítsem Önt, fogadja hát gyenge próbálkozásomat...
ahogy akarja.
Shyara Siryel~~
Ezután a lány felkapta a
naplóját, egy vékony zsineggel átkötötte, s hozzátoldotta a tetejére a frissen
megírt levelet is.
Sietett vissza a pajtához, s igyekezett nem gondolkodni, mert félő volt, hogy ha belegondol az esetleges következményekbe vagy abba, mennyi mindent kiadott most magából, hogy milyen csupaszon áll majd a hím előtt... Akkor visszafordult volna, és elő sem dugja az orrát, amíg nem keresik őt.
A kisnőstény távozását halk prüszkölés kísérte, ám a visszatérő hevességet megérezvén a lovak egyaránt kapták fel a fejüket, s fújtattak figyelmeztetően. Több sem kellett a hason fekvő hímnek, egyből éber lett, de nem moccant, továbbra is egyenletesen lélegzett és a szemeit csukva tartotta. Hallotta a szusszogó hangot és a lépések is valamelyest ismerősek voltak neki kíváncsi volt hogy mit akarhat tőle a nőstény. Bár ami jobban meglepte az a hátán doromboló macska érzete volt.
A pajtához érve Shyara lelassított, s óvatosan benézett, nem ébredt-e fel Yzarr a lovak fújására. Mikor a hím nem mozdult, a kisnőstény óvatosan közelebb osont, és letette a hím közelébe a csomagot. Yzarr aprót rezzent megérezve a közelébe osonó testet. A haja az arcába hullott, s most már a szempilla rései alól figyelte az árnyékokat. Bár fegyver nem volt nála,a meglepetés ereje így is nála volt.
Shya riadtan rezzent össze a hím mozdulatára, s a hajába tűzött fehér rózsa, mely az eddigi futástól már kiesőfélben volt, most végleg eleresztette a lány haját.
A megpördülő, és sebesen menekülő Kisnőstény észre sem vette a földre hulló virágot. Csupán a hímnek lehetett furcsa, mikor a naplótól nem messze egy rózsát is talált.
Sietett vissza a pajtához, s igyekezett nem gondolkodni, mert félő volt, hogy ha belegondol az esetleges következményekbe vagy abba, mennyi mindent kiadott most magából, hogy milyen csupaszon áll majd a hím előtt... Akkor visszafordult volna, és elő sem dugja az orrát, amíg nem keresik őt.
A kisnőstény távozását halk prüszkölés kísérte, ám a visszatérő hevességet megérezvén a lovak egyaránt kapták fel a fejüket, s fújtattak figyelmeztetően. Több sem kellett a hason fekvő hímnek, egyből éber lett, de nem moccant, továbbra is egyenletesen lélegzett és a szemeit csukva tartotta. Hallotta a szusszogó hangot és a lépések is valamelyest ismerősek voltak neki kíváncsi volt hogy mit akarhat tőle a nőstény. Bár ami jobban meglepte az a hátán doromboló macska érzete volt.
A pajtához érve Shyara lelassított, s óvatosan benézett, nem ébredt-e fel Yzarr a lovak fújására. Mikor a hím nem mozdult, a kisnőstény óvatosan közelebb osont, és letette a hím közelébe a csomagot. Yzarr aprót rezzent megérezve a közelébe osonó testet. A haja az arcába hullott, s most már a szempilla rései alól figyelte az árnyékokat. Bár fegyver nem volt nála,a meglepetés ereje így is nála volt.
Shya riadtan rezzent össze a hím mozdulatára, s a hajába tűzött fehér rózsa, mely az eddigi futástól már kiesőfélben volt, most végleg eleresztette a lány haját.
A megpördülő, és sebesen menekülő Kisnőstény észre sem vette a földre hulló virágot. Csupán a hímnek lehetett furcsa, mikor a naplótól nem messze egy rózsát is talált.
Pár pillanattal később Dorean
jelent meg.
- Felkelnél végre? Tudom, hogy
azóta nem alszol, hogy a lovak figyelmeztettek.
Yzarr morgolódott egy sort, majd ülő helyzetbe tornázta
magát.
~ Már aludni se hagynak?!~
- Barát, vagy testvér? - morogta a hím az orra alatt,
miközben egy erőteljeset nyújtózkodott. S felszisszent a testébe nyilalló
fájdalomtól.
- Is-is. Ezt neked hoztam. - azzal
a nőstény csomagja mellé letett egy nagyobb aktát. S máris magára hagyta a hímet. Bár
távoztában még letett egy meggyújtott lámpást a hím holmija mellé. Kezdett esteledni.
Yzarr a fejét a tenyerébe temette s úgy ücsörgött egy darabig. Már
nem volt álmos, az adrenalin, ami átszáguldott a testében a nőstény
érkezésével, csak most kezdett szűnni. Surra befészkelte magát a hím
törökülésben tartott lábai közé, akit nem zavart az állat közelsége. Ismerte
már annyira ezeket a kis szőrös dorombolókat, hogy tudja, úgy is visszakönyörögnék
magukat.
A rózsára tévedt a tekintete. Felismerte a dédanyja
rózsájáinak egyikét. Még nem fakadt ki rendesen, de így is szép látvány volt.
Kedvtelve forgatta meg az ujjai között a bársonyos szirmú virágot. Ő még
emlékezett az öregasszonyra. Kedvelte nagyon. Ő volt az, aki le tudta nyugtatni
az anyját és boldogan menekülhetett Ibreath elől hozzá. Jobb híján a mellette
levő vizes vödörbe ejtette bele a virágot ez jóval messzebb volt tőle hogy
alvás közben nehogy felrúgja, viszont beletalált , a macska miatt se akart
nagyon felkelni. Viszont az egyik lábát kinyújtóztatta. s úgy heveredett el,
miközben magához vette a borítékot s az ismerős lapokat. ELőször a borítékkal
indított. Kíváncso volt hogy mi érte meg ennyire a nősténynek, hogy idelopózzon
hozzá.
~~Olvasta, igaz? ~ Mondjuk...~A
naplómat.
Ebből jött rá, ki vagyok, ugye? Fordítva hagyott néhány lapot.
Akár olvasta, akár a szélre vagy huzatra fogja... hát tessék...itt az egész.
Ha beleolvasott... akkor azt hiszem, jobb, ha az egészet végignézi. Ha nem... akkor fogadja úgy, mint egy elvetemült, kockázatos ötletet, de ne kérdezze, hogy jutott eszembe.
Azt mondta, ne titkolózzam. ~ De ennyire nem... gondoltam hogy ki akar tárulkozni...~Hát tessék. Nem ismerem Önt... nem tudhatom hát, mely apróságomért haragszik meg rám legközelebb. Ezt elkerülendő, ~Ezt elkerülendő, igen gyáván viselkedik...~ legegyszerűbb, ha az ideérkezésemtől kezdve átadok minden apróságot, úgy legfeljebb a pillanatnyi indulataimért kell majd felelnem, ám hogy titkolózom Ön előtt, azt nem sütheti rám.
Ebből jött rá, ki vagyok, ugye? Fordítva hagyott néhány lapot.
Akár olvasta, akár a szélre vagy huzatra fogja... hát tessék...itt az egész.
Ha beleolvasott... akkor azt hiszem, jobb, ha az egészet végignézi. Ha nem... akkor fogadja úgy, mint egy elvetemült, kockázatos ötletet, de ne kérdezze, hogy jutott eszembe.
Azt mondta, ne titkolózzam. ~ De ennyire nem... gondoltam hogy ki akar tárulkozni...~Hát tessék. Nem ismerem Önt... nem tudhatom hát, mely apróságomért haragszik meg rám legközelebb. Ezt elkerülendő, ~Ezt elkerülendő, igen gyáván viselkedik...~ legegyszerűbb, ha az ideérkezésemtől kezdve átadok minden apróságot, úgy legfeljebb a pillanatnyi indulataimért kell majd felelnem, ám hogy titkolózom Ön előtt, azt nem sütheti rám.
Joggal kérdezhetné, miért nem
személyesen mondom el mindezt...~Gyááááávaaaaaa...de hogy
megrémíthettem, ha elém sem mer állni és parancsokat akar teljesíteni....~
Több okom is van rá. A legkézenfekvőbb a gyávaság; az arcomba vághatja, attól még nem lesz más... De azt hiszem, egyértelművé tette, hogy nem kíváncsi rám, és épp elégszer vívtam már ki a haragját, úgyhogy személyesen nem kockáztatnám meg a beszélgetést. Ha lehet, nem ismételném meg a mai estét...
Megértem a haragját, és bizonyos mértékig jogosnak is tartom ~Bizonyos mértékig?! De drága, megengeded, hogy mérges legyen?! ~.Szeretnék bocsánatot kérni, de úgysem fogadná el. ~Hömpf...~Ugyanakkor szeretném, ha értene engem, és más módon nem tudom megmutatni magának, ki vagyok...~És engem ki a rákfene ért meg?! Legyek megértő, legyek aranyos... Viseljem el, úgy is megbocsátok... mert Yzarr mindenkinek megbocsát és figyelembe vesz... Elegem vaan!!!
Visszatérve a naplóra: nem olvastam át a leírtakat, és nem emlékszem pontosan, mi áll benne. Ha megtenném, valószínűleg visszatáncolnék, amint észreveszem a félreérthetőbb mondatokat, s megpróbálnám átírni, korrigálni, kimagyarázni őket. Az viszont már nem az eredeti szöveg lenne, s csak még hamisabbnak tűnne az egész. ~ De ez engem nem érdekel Kicsilány... feleslegesen fáradtál.
Több okom is van rá. A legkézenfekvőbb a gyávaság; az arcomba vághatja, attól még nem lesz más... De azt hiszem, egyértelművé tette, hogy nem kíváncsi rám, és épp elégszer vívtam már ki a haragját, úgyhogy személyesen nem kockáztatnám meg a beszélgetést. Ha lehet, nem ismételném meg a mai estét...
Megértem a haragját, és bizonyos mértékig jogosnak is tartom ~Bizonyos mértékig?! De drága, megengeded, hogy mérges legyen?! ~.Szeretnék bocsánatot kérni, de úgysem fogadná el. ~Hömpf...~Ugyanakkor szeretném, ha értene engem, és más módon nem tudom megmutatni magának, ki vagyok...~És engem ki a rákfene ért meg?! Legyek megértő, legyek aranyos... Viseljem el, úgy is megbocsátok... mert Yzarr mindenkinek megbocsát és figyelembe vesz... Elegem vaan!!!
Visszatérve a naplóra: nem olvastam át a leírtakat, és nem emlékszem pontosan, mi áll benne. Ha megtenném, valószínűleg visszatáncolnék, amint észreveszem a félreérthetőbb mondatokat, s megpróbálnám átírni, korrigálni, kimagyarázni őket. Az viszont már nem az eredeti szöveg lenne, s csak még hamisabbnak tűnne az egész. ~ De ez engem nem érdekel Kicsilány... feleslegesen fáradtál.
…~~~
~~Ahogyan a naplót, ezt a
levelet sem olvasom át, csúnyán mutatna a kihúzogatásokkal.
Nem tudom, mi lesz ebből... de egy próbát megér.
Egyéb lehetőséget úgysem látok arra, hogy megenyhítsem Önt, fogadja hát gyenge próbálkozásomat...
ahogy akarja.
Shyara Siryel~~ Siryel... az anyja vagy az apja adta neki a Shyarát...?! ~
Nem tudom, mi lesz ebből... de egy próbát megér.
Egyéb lehetőséget úgysem látok arra, hogy megenyhítsem Önt, fogadja hát gyenge próbálkozásomat...
ahogy akarja.
Shyara Siryel~~ Siryel... az anyja vagy az apja adta neki a Shyarát...?! ~
Dühösen gyűrte a markába a levelet és hajította a lába
mellé. Zaklatott volt. Nem volt kíváncsi a nőstény naplójára egy cseppet sem.
Ráadásul, itt a távol tartási parancs... Holnap vacsora... A pokolba kívánta az
egészet. De megígérte.
A korábban felcsavart dohányhoz nyúlt, amit a nyeregtáska
tetejére tett le. A macskát félre tette, az amúgy is nyávogott párat, majd
bevetette magát a szalma bálák közé egerészni.
Egy szalmaszállal nyúlt bele a lámpáshoz, némi tűzért s azzal gyújtotta
meg a cigarettáját. kinyújtózott s Dorean aktáját vette szemügyre. vastag volt.
Hasonló rejtett írással volt rá írva, hogy A Siryel család megfigyelése, mint amit ő a szobájában
található egy két furcsa krikszkrakszos pergameneken is használt. Mélyet
szippantott a dohányból ez most az erősebb keveréke volt. Leült a földre s
szaggatottan engedte ki a levegőjét miközben az égen kirajzolódó csillagokat
vette szemügyre.
- Mi jöhet még?! - suttogta hangosan. Majd magához húzta az
aktát s kiválogatta azokat amiket el fog olvasni. A leendő feleségét most
kihagyta. Úgy döntött, hogy holnap fog vele beszélni. Bár, kíváncsi volt, hogy
mit közöltek a Méregfogak benne a nőstényről.Térdét felhúzta a törzséhez s úgy
támasztotta a karját a térdén. Hüvelyk ujjával hol a homlokát vakarta vagy az
állát, s elgondolkodva meredt az előtte kiterített lapokra, időként beleszívott
a dohányba olyankor percekre felfüggesztette az olvasást, s vagy válogatott
szitkokat vagy válogatott halál nemeket sózott egy két tagra, akiről épp a
jelentés szólt.
~ Volt szerelme... de … akkor miért akar hozzám közel
kerülni?! ~ Még nem akart leesni neki... Hiába hangoztatta többször is a
nőstény, hogy nem akarja, hogy az ellensége legyen. Yzarr jóval később összepakolta a holmiját és
elindult a házba, a hallban letette a felszerelését. A rózsát szórakozottan
pörgette az ujjai között majd az egyik vázába pottyantotta a hallban, amely
üresen árválkodott. Az aktákat magával
vitte fel a szobájába, hogy megcélozza a saját kis fürdőjét. A márvány padlós,
termálvizes, folyton meleg vizet választotta ellazulásképpen.
Helyek:
1.rész
Mekkora marha... ettől nagyobb lehetősége nem lesz... más a fél életét odaadná, hogy elolvashassa egy nő naplóját, de ő.... csak prüszköl, mint a kismalac, akinek az orráb ment a víz. Pasik...
Ezt a hasonlatot! :D:D hehe, tetszett!
Viszont drága Ruby (m -már ha szabad a birtokos jelző kedveskedésként való használata:D) Nagyon gyorsan olvasol, nem fogunk tudni ilyen ütemben sem javítani, sem írni:S:S érettségizem, és kezdek kifutni a tanulásra szánt időből, ráadásul lassan utolérjük magunkat:S Előbb-utóbb sajnos többnapos várakozásra leszel kényszerítve=( előre is kérem a türelmedet érte! :$:$
Mehet a birtokos jelző természetesen. :)
Már várakozásra vagyok kényszerítve, de apostoli türelmem van! Na ez így nem igaz, de tökéletesen megértem, és átérzem a vizsgára való felkészülés nehézségeit. Én két fősulit csináltam egy év eltolással egyszerre munka mellett, úgyhogy van fogalmam arról milyen is az mikor a 24 óra is kevés.
A suli az első, és csak utána jön a szórakozás. Türelmesen várok, és szurkolok, hogy minden jól menjen! :)
Hát most na, mulya szegénykém oszt ez van, kinövi :D
...mulya???? Ezt hallaná az úri füle.. hihihi
Kapnál a tiszteletlenségedért te is!
Én, kérlek, ugyan! Engem szeret! Hiszen én találtam ki őt :D Én mondhatom neki :D >.<
- Ugye, kis szúrós rubintündérem? - kérdezi lelkesen az író.
- Persze, arany ujjú, gépelőbogárkám! - feleli vigyorogva Yzarr. - De ti nem! :D
XDXD na jó.. no commentXD Shya úrinőhöz méltatlanul a földön fetreng és a padlót csapkodja röhögés közben... user ennél moderáltabb, szimplán összeér a szája a tarkóján:D
Oké! Mulya! Merek én földi halandó vitatkozni veletek?!
-csendben visszavonul, és nem nevet a rubintündéremen-