Google+ Haláli házasság: Krónikák

Haláli házasság

Tetszett? :)

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Krónikák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Krónikák. Összes bejegyzés megjelenítése

Árnyoldalak III.

Közszemlére tette Unknown - 1 megjegyzés

[38. fejezet után olvasd! ;) ]

 Themar krónikák 8.

A krónikás könyv igen vastag és több írás is szerepel benne.  

ÁRNYOLDALAK 

Yzarr Themar

 Utolsó örökös.

 

Nem tudom, hogy hol kezdjem! A feleségem beleőrült a második fiúnk halálába. Yzarr fiam, zárkózott, ilyet még nem láttam. Ahogy cseperedik úgy lesz zárkózottabb, a bálok nem érdeklik. Viszont igen széles látókörrel és magas tudásszomjjal rendelkezik. Számos dolgot megtanult, zongorázik, imád futni és lovagolni, az akrobatika a kedvence. Úgy tekereg mint egy kígyó. A derekamig sem ért, amikor már a hátra szaltójától szívbajt kaptam, magasról ugrott és mindig jól érkezett a földre! Szerencsére! A víz is kivert... Zárkózott volt ugyanakkor, megzabolázhatatlan, heves, ha igazságtalanságról volt szó vagy netán az ő dolgai kerültek előtérbe.  Hogy, miért írom most ezen sorokat? Muszáj, eljött az a pillanat, amikor írnom kell egyetlen fiamról és arról, hogy az ág véglegesen megszakadni látszik!

A fiam, egészen hat éves koráig nagyon visszahúzódó volt. Ibreath ekkor terhes lett s egy gyönyörű kislánnyal áldotta meg ezt a házat. Még az elme baja sem volt annyira elviselhetetlen ezekben az időkben.
A fiúnk, az első perctől kezdve imádta a kicsi Yazirát. A nevet is ő választotta neki. Már, azt várja, hogy játszani tudjanak! Mintha a benne lakozó erő is csillapodott volna. Meg kell hogy valljam, a Kígyó jelenléte a gyerekkel nem tűnt el belőlem. Azt hiszem ezzel mind így vagyunk, voltunk.
A jelek... Korán megmutatkoztak rajta. Sokkal hamarabb mint eddig bármikor. Fiatalon szembesült a kígyó kiismerhetetlen haragjával és vérszomjával. Sajnálom érte. Még az én tekintetem sem kéklett fel úgy, mint Yzarré. Természetesnek vette , holott, nem kéne. Láttam, hogy viaskodik magával napokig, hetekig de aztán elcsendesült. Mint minden más is, ami eddig boldoggá tette, kifakult, még Theresa is alig tudta jó kedvre deríteni. Őt szemeltük  ki neki feleségnek, régóta ismerik egymást. S igen jó a viszonycsaládjaink között.

Yazira egyre jobban cseperedik és gyökeres ellentéte Yzarrnak, a kis nyíltsága és féktelensége kihámozza a fiamat a burokból amit maga köré épített. Már nem csintalankodik a bálokon, csendes szemlélője lett az eseményeknek, jó színész. Ha tudja még velünk is elhiteti, hogy milyen jól érzi magát a bálon. 
Látom, ahogyan Theresára néz, többször, lopva. Szerintem tényleg jó választás lesz neki.

Időnként elővillan a ragadozó tekintete, ekkor eltávolítom a ház köteléből. Féltem! 

A fiam, tizennégy évesen házasodni készül! Agyrém. Az asszony tényleg megbolondult. Fiatal... Kész szerencse, hogy ezt a részét már nem olvassa a könyvnek. Az összes krónikás könyvet elzártuk előle. Senki sem adhatja neki oda. Vigyázzatok rá kérlek, hogy ne kerüljön a kezébe. 

Yzarr fiam, megházasodott. Nem tehettem mást. Az utódok kellenek... De ilyen fiatalon?! Könyörgöm, hol van az én szeretni való feleségem, egy "Hárpia lett" ahogy Elriath is mondja.


A nászéjszaka szörnyű volt. A átkozott fruska meg akarta ölni a fiamat! A nász éjjelén. Hogy hogyan?! Nem írnám le, ezt meghagyom neki, hogy közölje. Majd, egyszer. 

Minden remény elveszett! A fiam, férfivá vált, tizennégy évesen, megtette amit meg kellett tennie...


Elriath Themar vagyok,a ház új Ura. Elezear, meghalt, a fiát védte s bár jogosan... 
Yzarr... eltünt, a fivéremnek megígértem, hogy soha többet nem fogom a fiút ilyen házasságba sodorni, ezt el is mondtam a fiúnak, de az nem hallgatott rám. Úgy hiszem, hajtotta a vére. Remélem jó sorsa van. 
Tudtommal a Theresa családjához tartozó merényletet is ő követte el... Büszke vagyok rá, jó harcost neveltünk belőle. Bárcsak... bárcsak a mi sorainkat erősíthetné.  

Attól tartok, Yzarr eltűnésével a vérvonal végleg megszakad. A kígyó nőstényeket nem fogad el vezetőnek, megértem. Őket én sem tenném ki ilyen veszélynek.

Elriath Themar.










Olvasnád? Tovább → ;

Árnyoldalak II.

Közszemlére tette Unknown - 3 megjegyzés

[38. fejezet után olvasd! ;) ]

 Themar krónikák 8.

A krónikás könyv igen vastag és több írás is szerepel benne.  

ÁRNYOLDALAK 

Elezear & Elriath Themar



A nőstényem! Tartok tőle, hogy terméketlen, hiszen egy éve már, hogy próbálkozunk, s mégsem esett teherbe. Tudom, mi történt a legutóbbi meddő feleséggel, és féltem Ibreathot. Nem hagyhatom, hogy az Obszidián Kígyó végezzen vele. De ha valóban képtelen szülni, a kígyó segítségét kellene kérnünk. Viszont nem szeretném a családunkat még ennél is nagyobb paktumba kényszeríteni azzal, hogy hozzá fordulok ismét. És Őt is jobban szeretem annál, mint hogy akármelyik módon kiszolgáltassam a kígyónak.
Bármily meglepő, annak ellenére, hogy kényszerházasság a miénk (talán egyszer ez a szokás is kimegy a divatból) de kötődünk egymáshoz. Idővel megszerettem Ibreathot, és képtelen vagyok kitenni őt ekkora fájdalomnak. Hozzám tartozik, és nem engedhetem, hogy baja essék.  

A feleségem azt mondja, nem tud, és nem is akar gyermeket szülni, míg lefoglalja, hogy értem aggódjon. Megkért, hogy ne csináljam tovább ezt az őrültséget, fél, hogy elveszít. Úgyhogy lemondok a posztomról, akármi legyen is a következménye.

Tudom, hogy mások is megpróbálták már kijátszani a kígyót, de meg kell próbálnom, különben a segítségére kényszerülünk. Az előbbivel a saját életemet kockáztatom legfeljebb. Az utóbbival az utódokét, így szóba sem jöhet.

Teljesítettem Ibreath kérését, s "jussomról" lemondva Elriath vette át a helyemet.. Ő is lesz legalább olyan vagy még jobb vezető, mint én, gondoltam akkor, s nem csalódtunk benne.
Ám különös módon nem történt semmi. Nem változott Elriath, s én is maradtam, aki voltam. A vérszomj még mindig megvolt bennem, noha kordában tudtam tartani, ahogyan az előtt is. Időnként belekeveredtünk kisebb csatározásokba, amik a környező falvainkat érték, ekkor segítettem Elriathnak, de úgy tűnt, ezt leszámítva sikerült átírnunk a nekünk szánt sorsot.

Elriath az életmódja miatt nem is akart nőstényről hallani, de úgy tudom, megvolt a saját szórakozása! Ennek örülök! Fáj, hogy ilyen terhet róttam rá, de ő készségesen elvállalta, s a feleségem is megnyugodott végre.

Telt az idő és az én drága egyetlenem teherbe esett, tőlem. Ibreathnak igaza volt, tényleg csak az aggodalom akadályozta a gyermekáldást. A gyógyítónk megállapította, hogy ikreket vár, s most boldog vagyok, mérhetetlenül.És bizonyára szentimentális, de ez a friss apák sorsa. 
Örülök, hogy így döntöttem, bár mardos a bűntudat, tudván, hogy mitől fosztottam meg Elriathot. Mégsem tudom sajnálni, hogy így alakult.


Vártam, hogy leteljen a kilenc hónap, s ezalatt boldog voltam és majd kibújtam a bőrömből a türelmetlenségtől. Ám a feleségem hosszas vajúdás után...  
Nos...Ezt nem bírom folytatni... De muszáj lesz....
....
A fiunk, Yzarr fel sem sírt, kéken villant a tekintete, s kígyó szemekkel meredt rám!!! Éreztem! Tudtam, hogy elvesztem. A második fiú pedig... ő... talán sosem élt... ( nagy tintapaca a sorok végén.)

Elriath vagyok, én fejezem be eme sorokat. 
Mint kiderült, a kígyó nem felejt. Döntéséért ez volt Elezear és fiának büntetése, hogy a miénkhez hasonló szerepcsere ne történhessen többé. A második gyermek halálával a választás lehetőségét is elveszítették.
Azóta a fiú tekintete gyönyörű ezüstszürke. Csöndes, s nem veri fel a házat, szemlélődik,különös férfi lesz, ha egyszer felnő.
Olvasnád? Tovább → ;

Árnyoldalak

Közszemlére tette Unknown - 3 megjegyzés

[38. fejezet után olvasd! ;) ]

 Themar krónikák 8.

A krónikás könyv igen vastag és több írás is szerepel benne.  

ÁRNYOLDALAK

 F. & A. Themar Urak története


Megpróbáltuk... mi mindent megpróbáltunk, hogy vége szakadjon ennek az átoknak... Bár nem tudtuk, mit tehetnénk, a nagyapám, az apám és én is ott ültünk a könyvtárban és számtalan családi könyvet átrágtunk, hátha találunk valami kézzelfoghatót,valami jelet vagy lehetőséget, amellyel megzabolázhatnánk a Kígyót. De nem így történt. Órák, napok teltek néma kutatással, de eredményre nem jutottunk.
Itt ülök megkövülten, és órák óta az üres pergament nézem... Néha... néha eszembe jut, hogy mit kéne tennem, mi lenne a helyes. A bátyám magára haragította a kígyót. Az első felesége meddő volt, s hogy a vérvonal tovább haladhasson, a kígyó eltette láb alól... Ne kérdezzétek, hogyan; szörnyű volt... A hangok még most is kísértenek.
Azóta a fivérem két feleséget mutatott neki, mindkettő szemrevaló teremtés volt és igen neves családból valóak. De azok sem nyerték el a tetszését. Maga akart választani "termékeny méhet"... Ahogyan állítólag a kígyó mondta. 
Sokan beleőrültek a terhekbe, amit a kígyó rájuk testált.
Az én szelíd lelkű bátyám sem bírta tovább, s végül elvette a maga által választott nőstényt. Magasról tett a Kígyó utasítására. Ám az, büntetésül megfosztotta az adománytól, így most bennem él. Csakhogy én nem akarom ezt, túl kegyetlen hozzám képest...Nem vagyok hajlandó megfelelni az elvárásainak.
Nincs asszonyom, nem is szeretnék. Ha tudnák...ha tudnák, hogy.... Képtelenség, nem fogadnák el úgy sem. 
Ezen sorokkal búcsúzom tőled, drága bátyám, atyám és nagyapám! Félek, én kevés vagyok kielégíteni a kígyó vérszomját, így megelőzöm a bajt. Tettemmel talán megszakad eme "átok/áldás" ki, hogy nevezi. 

F.T.

Az öcsém...(elmaszatolódott a tinta.) .... hihetetlen, hiányzik és szeretem. Még most is jelen időben gondolok rá.
Bolond flótás! Ha tudná, hogy a tette nem ért semmit - SEMMIT! .....
Itt vagyok, pár nappal a halála után... Néhány kígyóharapással gazdagodva.
Szép temetése volt az öcsémnek.  S a dühöm és az elkeseredettségem nagyobb, mint volt! Nem baj, legalább van hol kamatoztatnom ezt a vérszomjat...
Tulajdonképen már hiányzott, ha ezt mondhatom. Mindig is bennem élt és bennem is lesz. Elvonási tüneteim voltak? Talán, pedig semmi elmebódító szert nem használt. Csak a lényemnek egy része, a vadabb, ösztönösebb és kegyetlenebb, hiányzott belőlem. 
Úgy hiszem, így akart büntetni. Az új feleségemet elfogadta. Azt hiszem, beletörődtem a sorsomba.
Hiányzik az öcsém.


A.T.









Olvasnád? Tovább → ;

Obszidián Kígyó

Közszemlére tette Unknown - 2 megjegyzés

[38. fejezet után olvasd! ;) ]

 Themar krónikák 8.

A krónikás könyv igen vastag és több írás is szerepel benne.  

1.

 



Igazából, még most is emlékszem arra a pillanatra, amikor ez megtörtént. Kegyetlen idők jártak akkoriban. Folyton csatároztnunk kellett az életben maradásunkért. Egy nyugodt percünk sem lehetett. Akkor sokalltam be, amikor a kedvesemet megmérgezték. Nem volt látványos, és szerencsére nem kapott sokat belőle, de félő volt, hogy belehal... Nem tartozott közénk, vagyis nem Themar volt. Atyám akarata ellen cselekedtem, bár ő rendezte el a házasságot. Azt mondta, talál mást a nőstényem helyére.De mi ketten, az ő szavaival élve: "Botor módon ragaszkodunk egymáshoz..." Kötve hiszem, hogy bolondság lenne valakit tiszta szívből szeretni...
Egyébként a családunk amúgy is elítélte a családon belüli kapcsolatokat, ellenben a többi házzal. Talán, apám megmozdulása ébresztette rá őket arra, hogy igen is nyitniuk kellene... Mindegy... A lényeg, hogy évtizedek óta elutasította ezt a házon belüli családalapítási folyamatot, s ennek csak örülni tudok.
A nővérem, az maradjon is csak a nővérem... Pfh...
Amiről most fogok írni, kevésbé lesz megnyugtató. Szörnyű dolgot követtem el. Drága utódaim, ha olvasni fogjátok, szolgáljon számotokra okulásként!


Alkut kötöttem egy Kígyószellemmel! Obszidián Kígyónak nevezte magát. Nem volt könnyű véghez vinnem az alkut, cserébe... cserébe... szörnyű dolgot kért tőlem!
....


....
 Nem merek belekezdeni, pedig akkor milyen bátor voltam. Haragudni fogtok rám, tudom!


Először is a legendával kezdeném.








Obszidián Kígyó:

 Ritka és nagyon különleges lény. Egyesek varázslattal bíró kígyónak is hiszik, de nem mindenkinek adatik meg, hogy rájöjjön eme tulajdonságára. Kék csíkokat visel a bőrén, ha úgy csillan rajta a fény, s engedi hogy láthasd. Ritka kiváltság, egyesek szerint azért, hogy elüssön a közönséges fekete kígyótól. Lehet benne valami...
A leghalálosabb méreggel rendelkezik a földön, amit csak ismerünk. A többi kígyótól eltérően ő igényli az ősök közelségét. Minden kolóniának megvan a maga szent állata.


" Az Obszidián Kígyó a Themar család csodálatát élvezi már időtlen idők óta. Időnként úgy hírlik, más is látta ezt a nemes és veszélyes állatot, de csak a Themarok tudhatják az igazat."


Ez olvasható a Heraldikák című könyvben, ahol a többi címerállatról is olvashatsz... Csak kimásoltam a lényesebbet... Ami az idézőjel között van...  Ez pedig. :
  


A leghatásosabb s egyben legkiválóbb, gyorsan ölő méreggel rendelkezik, ám kevesen tudják csak, hogy ez a kígyó képes más kígyók mérgét is semlegesíteni. Közvetlenül a testbe juttatva s az állat harapásával.
Fogságban nem tartható, a birtokunk területén él az Ében Ligetben. Szereti, s elvárja, hogy áldozzanak neki, s természeténél fogva a véráldozat az, ami a számára elfogadható.


Az Ében Liget a forrás mellett található, nem messze tőle.

Az állat maga, nagyon alattomos, heves és szeszélyes. Sokáig huzakodtam vele, mire dűlőre jutottunk.
Kínáltam az életemet, az is kevés volt neki, azt felelte, hogy: “Fél élet, nem élet!”
Jobbat tudott, egy egészet akart, vagy még annál is többet, már bánom, hogy beleegyeztem.
A várandós feleségem utódainak egyikét kérte cserébe. “ Ez, igazán elfogadható ajánlat, két életért cserébe, nem gondolod?” még most is emlékszem a gúnytól csöpögő hangjára. S a teste, hogy tekergőzött a tisztáson, hatalmas volt és kéken hullámzottak rajta a pikkelyek.
Én persze, nem tudtam, hogy várandós a feleségem... De a gaz, a kígyó már rég tudott róla. Belementem az alkuba.... Kivittem a feleségem a tisztásra és a szemem láttára mélyesztette a kék, méregtől csöpögő fogát a testébe. Azt hittem, menten megöli, de  a nőstényem teste kéken felizzott, majd köré tekeredett a kígyó, és engem is odavont magához. Kénytelen voltam azt az éjszakát így tölteni. Reggelre a tisztáson voltam a feleségemmel, s csak a lelapult fű árulkodott arról, hogy az Obszidián is itt volt. Időnként áldoztam neki, életeket. A feleségem nem tudott róla, hogy hogyan élte túl az éjszakát. Belátom, botor dolog volt, hogy nem mondtam el neki... Most már tudja, és nagyon neheztel rám...


....
....



Hogy mit tudok, azóta? A nőstényem ikreket szült. fiú ikreket, s ebből az egyik tekintete sosem vöröslik. Nem sírt fel , amikor megszületett, s látom...látom a tekintetében a Kígyó szűk pupilláját. S érzem, ugyanazt a megszelídíthetetlenséget benne... A fiamban!
˙(más macskakaparása a gyöngybetűk alatt.)
Te, rohadék... Ezt jól elintézted... Nem csak a te fiad... de az enyém is... B.T.
Nem szidlak, hisz már nem láthatod.... de ezt megcsináltad! F.T. 
Csatlakoznék Breathhoz és Faerethhez.... S.T. 
Én... ez... szörnyű... M.T.
.....
.....
...
... Nem vészes... tűrhető... D.T.
...
....
(Számos Themar apuka kézjegye és megjegyzése.)
Az Öcsém teljesen magába fordult... Szerencse, hogy van másolat a könyvből, majdnem széttépte ezt... Z.T.
A Bátyám átkozottul szerencsés....K.T. ( Szerintem nem, de hagyjuk...K.T. báty.) 
 .....
.....Kimondottan kibírható volt... a vele való találkozás. Sz.T.
....
 ... (számtalan bejegyzéssel később... testvérek, apák sirámai után, ismerős nevek...)
....
...
 .....
Az ikrek világra jöttek, de a fiatalabbik belehalt a születésébe. A feleségem beleőrült. Yzarr fiam, él és virul. Talán, megszakadt az átok, de a tekintete, kéken villant és fekete csíkká szűkült a pupillája. Azóta ezüstszínű a tekintete s nyugodt, de a jelleme heves... Alig lehet bírni vele, kemény kézzel kell fogni... E.T.
Roppant biztató élet elébe nézek, nem gondolják? Y.T. / 10


 

Az áldozás: 



Éjközépkor hív magához, s hogy mit teszel elébe, az csak rajtad áll. Sose mondja meg mit kér előre. De szereti a nagy és egészséges áldozatokat. A Themarokat nem bántja. 

Szereti ha tisztelik... én utálom.... Utálom, hogy van egy nagyobb hatalom, ami engem irányíthat...
Kiegyeztünk... 
Életeket adok neki... Életeket kell adnunk neki! Mi, akik viseljük az "áldását". Kegyetlen...gyilkosok...lettünk... ( a sorok megcsúsztak és elmaszatolódtak némely szónál.)
A mi életünkért még több életet kér cserébe. 




Szegény bátyó... Sajnálom... T.T. 
Szintén.... H.T....
-II-
-II-
-II-
,..... (több macskaköröm a beírás után.) 











Olvasnád? Tovább → ;