Egy sötételfként lélegeztek fel a harcosok, hogy nem talált a labda,majd miután az
egyikük visszafutott a labdával a kezében, ismét folytatták a játékot ott ahol
abbahagyták. Felszabadultan passzolgattak és cselezgettek.
- Szomjasak vagytok? - csendült Yzarr hangja. Majd megállt és
felemelte a labdát.
A harcosok bólintottak vagy vállat rándítottak, - Oké, nyomás
inni! - adta ki az ukázt és megvárta, hogy mindenki lerohamozza a nősténykét
végül, Doreannal csatlakozott utoljára amikor márcsak (három?) pohár árválkodott a tálcán. A kisnőstény
eközben, jó néhány ajakról hallhatta felcsendülni a “ Kösz, Köszi, Köszönöm”
szavakat.
- Köszönjük - hajolt le Yzarr is egyért. Majd helyet foglalt nem
messze a nősténytől. A lábai közé tette a labdát és amíg ittak, pihentek.
Shya csodálkozva ugyanakkor elismerőe figyelte a csapatok
összehangolt mozgását, majd elmosolyodott, mikor szinte egyszerre bólintottak
Yzarr kérdésére. Shya segítőksézen öntögette z egiyk kancsóból a hűvös
limonádét annak, aki volt elég türelmes kivárni, hogy megtegye. Aki gyorsabb
vagy türelmetlenebb volt, az tolakodhatott a másik kancsóért.
Akárhogy is, Yzarrnak ő maga öntött, amit
Yzarr egy hálás mosollyal jutalmazott,végül utolsóként telt meg Shyara
pohara is.
- Szívesen -mosolygott mindenkire kedvesen, és kényelmesen ücsörgött a fűben.
A lány koccintásra emelte a poharát a két hím felé, majd
beleivott. Ízlett neki, és újfent megállapította, hogy Ettoinra megéri
hallgatni.
- Tetszik, ahogy játszanak... -mondta halkan Yzarrnak, vagy
talán csak maga elé.
Yzarr jólesően kortyolt bele a citromos mentás italba, pont
olyan hideg volt amennyire kellett és, ez volt a kedvence... Már kis kora óta.
- Köszönjük... - köszönte meg Yzarr mindenki nevében.
Elgondolkodva pillantotta nőstényre. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve
megszólalt. - Ha.. gondolja kipróbálhatja beveszem a csapatomba, és váltással
fogunk játszani. - ajánlotta Yzarr barátságosan.
- Ez, olyan mint az a tengerparti ital, csak abba még alkoholt
is tesznek... - tűnődött Dorean hangosan. ~ De nem rémlik a neve..~ Yzarr
hallotta a bajtársa tűnődését.
- Hmm... hímek, nőstények! Dorean poharas sakkot fog
játszani, velem. - csendült Yzarr miközben egy ábrándos mosollyal az ajkán az
égboltot kémlelte.
Shya arca feragyogott, hallva Yzarr ajánlatát, és már bólintott
is volna az ajánlatra, ám eszébe jutott valami, és elbizonytalanodott.
- Rontani fogom a csapata esélyeit.. Nem baj? -hangja már előre
is bocsánatkérő volt.
A lány Dorean szavaira felkapta a fejét.
- Sex on the beach? - kérdezte pajkos mosollyal, s arca enyhén
sötétebb árnyalatot öltött. Elméletileg nem kellett ovlna ismernie az ital
- Nem érdekes, nem oszt nem szoroz... Elileg nincs tétje. -
válaszolta Yzarr.
- De igen, lesz, a ti
nyertek, az szabadnaposok az én csapatomból és még néhány ember, poharas
sakkozni fog veled! Ne csak én szenvedjek! - csendült Dorean vádló hangjja.
-Nem arra gondolt,
szerintem a Mojitora, de az is van annyira jó mint ez, ha nem jobb. -
vigyorgott ha berúgni nem is tudott, de az íze kifejezetten finom volt, azt is
szerette.
- Meglehet, ugyanakkor, ha a fene fenét is eszik, nem fogom
érteni,miért akar folyton piálni látni... - morogta Doreannak, figyelmeztetőn.
- Másrészt, felőlem mehet. De ne nekem rinyálj! Te kétszer
jössz, ha vesztetek.
- Ha vesztetek, akkor még
kitalálom menetközben, hogy ti mit csináltok- válaszolta Dorean töprengve.
Tényleg leakarta itatni Yzarrt, vagy látni, hogy mennyit bír, még mindig
ugyanannyit, mint régen... Vagy többet? Szúrta az oldalát a kíváncsiság.
- Maga, honnan is hallott arról az italról? - pillantott vissza
Yzarr a nősténykére, nem törődve Dorean merengésével.
- Khm.. a húgom
felettébb viccesnek tartotta, hogy a
migrénemre beveendő keserű gyógyszer után üdítőként azt nyomja a kezembe.
Persze meghúztam, finom is volt... megittam a felét, mire rájöttem, hogy khm..
nem kellett volna.
- Eszement... - morogta Yzarr, tudva, hogy milyen rossz is a
fájdalomcsillapítókat alkohollal keverni.
- Borzalmas! - sápítozott
Dorean.
Shya vállat vont.
- Megérdemeltem, kellett nekem elfogadnom tőle bármit is.. -hangja öniróniától csöpögött.
- Megérdemeltem, kellett nekem elfogadnom tőle bármit is.. -hangja öniróniától csöpögött.
Yzarr felhajtott a maradékot és felpattant.
- Indulás, Hurok, te kiállsz, pacsival vált a következő, amikor
azt mondom, csere és a név. Kisasszon,y magának kellene valami rövid, de velős
becenév... - pillantott az említettre.
A lány felpillantott Yzarra, majd kérdőn megemelkedett a szemöldöke.
- Shya? - mondta, ami magától értetődött.
Ekkor valaki folytott hangja hallatszódott, “egészségére” s
köhögésnek álcázott nevetések tömkelege.
A lány felvonta a szemöldökét, de nem mutatta, hogy megsértődött volna. Nem túl eredeti poén, megkapta már párszor.
Yzarr elfojtott egy nevetést, amit torokköszörülésnek álcázott, de azért figyelmeztetően hátra pillantott. Visszafordulva végigmérte a nőstényt, kicsit hátrébb is lépett, kritkiusan karba fonta a kezét maga előtt és megállapodott a tekintete a nőstény feje búbján.
A lány felvonta a szemöldökét, de nem mutatta, hogy megsértődött volna. Nem túl eredeti poén, megkapta már párszor.
Yzarr elfojtott egy nevetést, amit torokköszörülésnek álcázott, de azért figyelmeztetően hátra pillantott. Visszafordulva végigmérte a nőstényt, kicsit hátrébb is lépett, kritkiusan karba fonta a kezét maga előtt és megállapodott a tekintete a nőstény feje búbján.
- Porcelán? - hangzott fel egy fojtott suttogás, nőstényének is
beillő, dallamos, gunyoros hangon.
Yzarr arcán nem tükröződött érzelem, úgy tűnhetett, meg se hallotta.
Yzarr arcán nem tükröződött érzelem, úgy tűnhetett, meg se hallotta.
- Egyem a kis csípős csőröd, Sólyom... - fordult az említett felé.
- Tán másik becenevet akarsz?- emelkedett kérdőn, figyelmeztetőn a tekintete, a
hangja pedig hűvösen csengett, nem lehetett tudni, hogy ez most nála jót vagy
rosszat jelent, de a harcosoknak, mindenképp, nevet megszerezni nehéz s az azt
kiválasztottat akár könnyen el is veszíthetik, vagy kaphatnak egy magasabb
rangútól másikat.
A Kisnőstény azonban felkuncogott, hallva a hím megjegyzését.
Hangja kissé gunyorosan csengett, ahogy a felszólaló nőstényre pillantott.
- Porcelán. Mint rövid? - kérdezte kritikusan, majd incselkedve tisztelgett neki. - Mindenesetre értem a célzást, értékelem a kritikát. - Azzal Yzarr felé fordult. - Más ötletem nincsen... -vont vállat, és hangjából immár hiányzott a negatív felhang.
- Porcelán. Mint rövid? - kérdezte kritikusan, majd incselkedve tisztelgett neki. - Mindenesetre értem a célzást, értékelem a kritikát. - Azzal Yzarr felé fordult. - Más ötletem nincsen... -vont vállat, és hangjából immár hiányzott a negatív felhang.
Sólyom nem szólalt meg Yzarr feddése után, de hanyagul, lenézően
végigmérte a Mestere háta mögött a nősténykét, miután az felbátorodva
visszafeleselt neki.
- Legyen Picúr. - döntött a hím, miközben egyenes háttal, kérdőn
tekintett a Kisnőstényre.
- Véégül is... elfogadva. - mosolyodott el a lány, és úgy döntött, nem törődik a másik nősténnyel. Úgy gondolta, nem volt tiszteletlen, sem pedig nyápic, aki tűri, hogy kóstolgassák, s hogy reakciója megfelelő válasz volt Sólyomnak. A beceneve pedig... Nos, Shya valóban alacsonyabb volt, mint a hímek, s valószínűleg a nőstények között sem nagyon talált volna magánál alacsonyabbat, így nem volt oka tiltakozni.
Felkelt és leporolta magáról a füvet, majd figyelmesen nézett Yzarra.
- Véégül is... elfogadva. - mosolyodott el a lány, és úgy döntött, nem törődik a másik nősténnyel. Úgy gondolta, nem volt tiszteletlen, sem pedig nyápic, aki tűri, hogy kóstolgassák, s hogy reakciója megfelelő válasz volt Sólyomnak. A beceneve pedig... Nos, Shya valóban alacsonyabb volt, mint a hímek, s valószínűleg a nőstények között sem nagyon talált volna magánál alacsonyabbat, így nem volt oka tiltakozni.
Felkelt és leporolta magáról a füvet, majd figyelmesen nézett Yzarra.
- Akkor bedobom a mélyvízbe. Ha azt mondom, csere, akkor
leváltja a kint állót, előtte majd mondom a nevét, hogy maga-e vagy épp más
megy cserélni. Lényegében passzolni kell a labdát, és ott a fáklyák közt álló
tagnak kell rúgni, de nem lepasszolni, hanem elrúgni mellette. Fej magasságig ér a lövés. Afölött már nem.
Persze cselezni kell a másik játékost, elvenni tőle a labdát és átpasszolni
másnak, vagy ha úgy érzi, be tudja rúgni, akkor rálő.- vázolta a pillanatnyi
játék stratégiáját és fontosabb játék szabályokat.
A Kisnőstény figyelmesen hallgatta Yzarrt, s mikor úgy érezte, ért mindent, bólintott. -Iiigen és nem szabad a másik játékost testileg bántalmazni, rúgni, könyökölni, sem a hímek ékességét becélozni előny szerzés céljából.
A Kisnőstény figyelmesen hallgatta Yzarrt, s mikor úgy érezte, ért mindent, bólintott. -Iiigen és nem szabad a másik játékost testileg bántalmazni, rúgni, könyökölni, sem a hímek ékességét becélozni előny szerzés céljából.
A lány erre prüszkölve felnevetett.
- Nem szokásom, de köszönöm a figyelmeztetést...
- Magunk közt szólva, tudom, de nem árt ezt többször
kihangsúlyozni... - jegyezte meg Yzarr csak úgy mellékesen. - Rendben, Hurok,
Kieth, Picúr és Én megyünk első körben, Wrog te a kapus, hacsak át nem adnád
másnak, Macska csere. - s elindul a pálya azon oldalára ami az övék volt.
Dorean eközben a saját csapatát állította fel.
- Rendben, akkor Sólyom, te Kígyót fogod, Íj, te Hurkot, Idomár,
a kapuba, én Picúrt, Vessző, te Kieth-t és indulás. Ha vesztünk, poharas
sakkozunk, szóval húzzatok bele! - adta ki az utasításait Dorean is.
- Hallottátok a másik csapat taktikáját? - kérdezte vigyorogva
Yzarr.
Néhányan bólintottak.- Rendben, akkor kerüljétek őket, Kieth, tied Sólyom, én
hátul maradok Picúrral, Wrog véd, és Hurok megy Sólyommal, elől.
- Indulhatunk! - vakkantotta Yzarr és a labda is előkerült. -
Kő, papír, olló, Dorean, gyere ide! - kérte a másik hímet. új felállás, új meccs
indítás.
- Itt vagyok. -
Szólt az említett, azzal odaállt Yzarr mellé.
- Kijelölsz
valakit, vagy te leszel az, aki lejátsza? - kérdezte Yzarr.
- Én! - jött a tömör felelet, persze, még más baltázza
el helyette! Még csak azt kéne. Már így is be volt sózva a sakk miatt... Nem
kéne még egy...
- Akkor, Picúr, idejönne? - fordult hátra Yzarr, a
tekintetével a Kisnőstényt keresve.
Shyara szó nélkül sietett oda, furcsán remegő szájszéllel. Nem
tudta teljesen elrejteni a szája sarkában megbúvó mosolyt, amit az Yzarrtól
hallott furcsa becenév okozott.
- Ittente - mondta játékosan.
- Ittente - mondta játékosan.
Yzarrnak feltűnt a Kisnőstény jókedve, ezüst szín
tekintete mosolygott csak a látottakon, egyébként arca várakozó és játékos
volt.
- Akkor. Egy, kettő...három! - szólta el magát a hím és
a levegőben tartott kezeket figyelte.
Dorean ökölben hagyta a kezét, míg Shyara kinyújtotta az
ujjait, majd látva a hím döntését, elmosolyodott.
- Mi kezdünk! - kurjantotta Yzarr a csapatának. Vigyora
kiszélesedett, amikor látta Dorrean csalódott arcát. Finoman megérintette a
Kisnőstény vállát és menetirányba állította, miközben egy félmosoly játszott az
arcán.
- Azt hiszem, nem viseli jól... előre fél, hogy kikap... Tegyünk
róla, hogy megutálja az élete hátra levő részében az alkoholt... - célzott a
hím arra, hogy jó volna megnyerni a meccset.
- A lány bólintott.- Igyekezni fogok, de tényleg nem ígérhetek semmit! - próbálta felkészíteni a hímet az esetleges pofáraesésre.
- A lány bólintott.- Igyekezni fogok, de tényleg nem ígérhetek semmit! - próbálta felkészíteni a hímet az esetleges pofáraesésre.
~Tudom... de én kértem, hogy játszon, így be van kalkulálva az
is.,..~
Válaszolt gondolatban Yzarr.
Dorean morcosan fordított hátat a víg párosnak, s elhelyezkedett a számára kijelölt helyen.
Yzarr és a csapata derekasan kitartott, de akaratlanul is arra
mentek rá, hogy ha a Kisnőstény játszott, akkor őt védjék, ha egy-egy erősebb
labda száguldott felé. A lány eleinte óvatos volt, de látva, hogy Yzarr és a
többiek figyelnek rá, felbátorodott. Nem telt bele sok idő, és máris lelkesen
kergette a labdát. Fürge volt és elszánt, néha kissé meggondolatlanul be is
ugrott az éppen labdát vezető elé, csak hogy ezzel megzavarja egy kicsit, ha a
labdát el venni nem is tudta volna tőle. Egyszer-egyszer
megcsúszott, de nem esett még igazán nagyokat, a kisebb féltérdre érkezései
miatt meg nem zavartatta magát.
Mikor Doreanék már két ponttal vezettek, Yzarr egy kis megbeszélést hívott össze.
Mikor Doreanék már két ponttal vezettek, Yzarr egy kis megbeszélést hívott össze.
Dorean csapata lazán passzolgatott, nem érezte szükségét, hogy
megbeszéljék a nyilvánvalót. Látta, hogy a nőstény ellenére is jól játszanak,
viszont igyekezett kihasználni a gyenge pontot, ha nem lett volna, bizony
megizzasztotta volna Al csapatát.
- Rion, mi tart ennyi ideig? - pöffeszkedett a képzeletbeli
trónján.
- Ne vigyorogj, ha a csapatod nem is, de te attól még
iszol!- szólt hátra a válla felett, nevetve Yzarr.
Shyara elmosolyodott, ugyanakkor nem kerülte el a figyelmét a számára új becenév. ~Rion? ~ Akárhogy is, nem kérdezett rá. A megbeszélés idejét ki akarta használni arra, hogy kifújja magát. A körből kissé kifordulva támaszkodott meg a térdén, és szuszogott. Rég futott ennyit, de az is tény, hogy idejét sem tudta, mikor játszott utoljára bármi csapatjátékot. Élvezte az egészet. Egészen addig, míg azt nem vette észre, hogy a labda, amellyel Doreanék játszottak, egyszer csak felé repül. Riadtan kapta fel a fejét, de már késő volt, ezzel csupán annyit ért el, hogy homloka helyett az orrát találta el.
Feljajdult és megtántorodott, de hamar megkapaszkodott a hozzá legközelebb állóban. Yzarr hallotta a puffanást és a feljajdulást, aztán érezte, hogy nekitántorodik az imént még stabilan levegőért szuszogó Kisnőstényke. Akárkihez is ért hozzá, Shyara nem látta, lefoglalta az orrában terjedő forró érzés és az ütésnek köszönhető szédülés. Yzarr megfordult és tanácstalanul pillantott a nőstényre.
Shyara elmosolyodott, ugyanakkor nem kerülte el a figyelmét a számára új becenév. ~Rion? ~ Akárhogy is, nem kérdezett rá. A megbeszélés idejét ki akarta használni arra, hogy kifújja magát. A körből kissé kifordulva támaszkodott meg a térdén, és szuszogott. Rég futott ennyit, de az is tény, hogy idejét sem tudta, mikor játszott utoljára bármi csapatjátékot. Élvezte az egészet. Egészen addig, míg azt nem vette észre, hogy a labda, amellyel Doreanék játszottak, egyszer csak felé repül. Riadtan kapta fel a fejét, de már késő volt, ezzel csupán annyit ért el, hogy homloka helyett az orrát találta el.
Feljajdult és megtántorodott, de hamar megkapaszkodott a hozzá legközelebb állóban. Yzarr hallotta a puffanást és a feljajdulást, aztán érezte, hogy nekitántorodik az imént még stabilan levegőért szuszogó Kisnőstényke. Akárkihez is ért hozzá, Shyara nem látta, lefoglalta az orrában terjedő forró érzés és az ütésnek köszönhető szédülés. Yzarr megfordult és tanácstalanul pillantott a nőstényre.
- Mutassa! - hallatszott most az egyértelmű utasítás, akár csak
egy vezértől a beosztottnak. A kezei máris indultak, hogy megfogják a nőstény
arcát s maga felé fordítsa azt gyengéden, szinte meg sem várta, hogy a nőstény
magától cselekedjen.
A lány engedelmeskedett, bár kitartóan szorongatta az orrát.
Mikor azonban a kezére is átterjedt valami nedvesség, gyanakodni kezdett, s
egyik mancsát el is vette az orrától, hogy megnézze magának. Ahogy sejtette,
vér volt.
Bosszús morgással fordult Yzarr felé, és kellette gy adag önuralom, hogy a másik kezével is elengedje az orrát.
Bosszús morgással fordult Yzarr felé, és kellette gy adag önuralom, hogy a másik kezével is elengedje az orrát.
Yzarr szótlanul vizsgálta a nőstény orrát, picit meg is érintette az ujjbegyével.
Az érintésre a lány bosszúsan megszólalt.
- Igen. Ott fáj - állapította meg sztoikusan. Morgása nem Yzarrnak vagy a segítségnek szólt, hanem a helyzetnek, amibe került. Bosszantotta Shyarát, hogy nyápicnak és törékenynek tűnik ennyi harcos között. Az viszont, hogy a fájdalmat mondhatni higgadtan fogadta, igazából annak volt köszönhető, hogy a kezdeti forróság után lezsibbadt az orra.
Yzarr a vért igyekezet kikerülni, na nem mintha félne tőle vagy ilyesmi, csak... maga sem tudta, hogy mikor vagy épp mitől kattan be nála a kígyó.
Az érintésre a lány bosszúsan megszólalt.
- Igen. Ott fáj - állapította meg sztoikusan. Morgása nem Yzarrnak vagy a segítségnek szólt, hanem a helyzetnek, amibe került. Bosszantotta Shyarát, hogy nyápicnak és törékenynek tűnik ennyi harcos között. Az viszont, hogy a fájdalmat mondhatni higgadtan fogadta, igazából annak volt köszönhető, hogy a kezdeti forróság után lezsibbadt az orra.
Yzarr a vért igyekezet kikerülni, na nem mintha félne tőle vagy ilyesmi, csak... maga sem tudta, hogy mikor vagy épp mitől kattan be nála a kígyó.
- Nem...nem tört el. - állapította meg. - Viszont, hozatok jeget
az orrára és borogatást a
tarkójára. Uraim, hölgyeim,
felesleges zsebkendőket kérek... - kérte a harcosait, hogy ha tudnak segítsenek
ennyiben a nősténynek, hogy ne a ruháját vérezze össze.
- Na, azt viszont megköszönöm - mondta a lány kissé orrhangon,
ahogy kezét visszatette az orrára.
- Na, akkor rendben is volnánk! - nyújtott át Yzarr néhány
szövet zsebkendőt a nősténykének. S egyúttal hangsúlyozva a Kisnőstény szavát
is. - Tollas menj el jégért.
Shya átvette a kendőket, és az orrára szorította. Remélte, hogy
nem kell túl sokat összekoszolnia, mire végre eláll a vérzés. Közben persze
morgolódott.
- Remek. Máskor pillanatok alatt elállítottam volna a vérzést. Most bezzeg várhatok percekig és még ezeket is összekoszolom.
- Remek. Máskor pillanatok alatt elállítottam volna a vérzést. Most bezzeg várhatok percekig és még ezeket is összekoszolom.
- Lári- fári. Az legyen a
legkevesebb. Viszont, a legröhejesebb, ha a halotti papírokra azt kellene
írnunk gyógyítás híján, hogy belefulladt az öniróniájába és az önsajnálatba.
Shyara felhorkantott és fürkészőn nézett a hímre.
- Jó-jó, értem én. De naaa... játszanék még tovább, de valahogy kétlem, hogy ezek után engedné -vallotta meg a hímnek morgása valódi okát, immár kedvesebb hangon. Ha jól érezte ugyanis, akkor Yzarr a maga módján próbálta kissé felvidítani.
- Jó-jó, értem én. De naaa... játszanék még tovább, de valahogy kétlem, hogy ezek után engedné -vallotta meg a hímnek morgása valódi okát, immár kedvesebb hangon. Ha jól érezte ugyanis, akkor Yzarr a maga módján próbálta kissé felvidítani.
- Jól hiszi...- pillantott egyúttal fürkészőn az ég felé, majd
ismét a Kisnőstényre. - Döntse előre a fejét és csippentse össze az
orrcimpáját, de rögtön! - feddte meg a másikat., mire a lány meglepetten
engedelmeskedett. - Ide nézhet. - lengette meg a két mutató ujját a
biztonságos fejmagasságban Yzarr. - De annál feljebb nem! - nem tágított a
nőstény felől, még jó ideig. - Aztán szóljon, ha még mindig folyna az orra vére
a torkába. Úgy... fertály óra múlva. - ha bizony ott is folyik, akkor szalaszt
egy másik harcost a gyógyítóért.
Shyara bólintott és tiltakozás nélkül követte Yzarr parancsát. A
torkát érintő mondatnál azért megszólalt.
- Ott nem vérzik. Azaz... oda nem jut belőle, annyira nem vészes - nyugtatta meg a hímet. Nem mondta volna ki, de jólesett neki a másik leplezni igyekezett aggodalma és törődése.
- Ott nem vérzik. Azaz... oda nem jut belőle, annyira nem vészes - nyugtatta meg a hímet. Nem mondta volna ki, de jólesett neki a másik leplezni igyekezett aggodalma és törődése.
Yzarr
csak bólintott, majd a ház felé tekintgetett, hogy látja-e már visszatérni
Tollast.
- Kösz.- biccentett a befutó harcosnak, majd a nőstény kezébe
nyomta. - Ezt tegye rá, ha elállt a vérzés, és ha bármi van, szóljon.
- Rendben van - mosolygott Shya a hímre, s átvette a jeget. Egy
darabig őrizgette, s remélte, hogy nem olvad el, mire eláll a vérzés. Időnként
ellenőrizte a zsebkendőt is, és mikor már csak kicsit pöttyözött a vére, az
orrához rakta a jeget. Felszisszent, mikor a hideg hozzá ért, de hamar jobb
lett, így hálásan pillantott Yzarra. - Köszönöm.
Yzarr felvont szemöldökkel pillantott a nőstényre. Látta az
ellenőrző manővert, így odébbállt.
- Azt hiszem, ennyi elég volt mára! - törte meg a fesztelen
hangulatot Yzarr. - Dorean, maradnál még? És, igen, Dorean csapata nyert! -
jegyezte meg mellékesen.
- Remek- remek. - pillantgatott a nőstény felé, hogy az hogy
van. Látta, hogy Yzarr hogy bánik vele, tulajdonképpen , bármelyik harcossal
ezt tette volna. ~ Csak, nem ennyire lazán. ~Állapította meg magában.
- Akkor ma ivászat? - kérdezte a tenyerét dörzsölgetve., mire
a lány felnyögött. Nem akart inni, és a fogadáskor valahogy elkerülte a
figyelmét az a kitétel, hogy neki is sakkoznia kellene.
Helyek:
1.rész
Micsoda gesztus, hogy engedte játszani! Hűűűű, még a végén tényleg meg kell változtatnom a kezdeti negatív véleményem Yzarr-ról. hihihi
Ti pedig csak betörtétek a kis nőstény orrát. Hát szégyelljétek magatokat...
Bár itt is láthattuk, hogy törődik a lánnyal.
Imádtam!
Asszem nem az én öltetem volt :D Ana akarta :P A galád harcosok meg véletlenül a kezére játszottak XD