Google+ Haláli házasság: 46. Felhőtlenül

Haláli házasság

Tetszett? :)

46. Felhőtlenül


Halk gunyoros kacaj szakadt fel a hím torkából, mire Shyara lesütötte a szemét. ~Nagyszerű, egyre lejjebb ásom magam... ~ A hím beletörődötten bólintott. Elengedte a madarát és rátámaszkodott Ében hátára miközben hátrébb csúszott.A Kisnőstény szerencsére időben pillantott a hímre, hogy lássa a reakciót.
-Megvan! Itt van a felszerelés! - kiáltotta Dorean lóháton közeledve. - Te, hova mész?! Neked hoztam!
Yzarr csak egy megsemmisítő pillantást küldött Dorean felé, majd a lábát átlendítette Ében nyaka felett és leugrott a lováról.
-Rá értél volna nem kellett volna sietned... - morogta Yzarr halkan, csak kettejüknek.
Dorean több rajztáblát is hozott, bár volt egy sejtése hogy a túl paprikás hangulat miatt nem igazán lesz ott rajzolás.
Yzarr odalépett a kosárkához és megához vett egy italos üveget. Lepattintotta a kupakot majd felkapott egy rajztáblát elvette a szenet , s megállapította, hogy Dorean tényleg nem tétlenkedett...
Volt színes kréta víz és ecset.
~Esküszüm megöllek...~
Morogta a bajsza alatt, miközben Dorean felé vetett egy gyilkos pillantást. Ezek után nem volt kedve a húgát rajzolni, a Kisnőstényt meg még úgy se. Szívesebben rajzolt volna állatokat, vagy bármi mást. A méterekkel odébb levő ló trágya kupacot is szívesebben örökítette volna meg.
Shyara némán állt a fának támaszkodva és komor arccal bámulta maga előtt a földet. El akart menni, de Yazitbántotta volna meg, ha nem szerepel a képén. Megszóllalni peidg nem mert az iménti vita után, hogy megkérje a lánykát, napolják el a portrékészítést. De arra sem tudta rávenni magát, hogy önként feladja a helyét és visszaüljön a többiekhez.
Yzarr letelepedett távolabb a kis csoportosulástól. s elfeküdt a fűben. A feje felett elvonuló felhőket vette szemügyre és néha lehunyta a szemét. Ében árnyéka takarta el előle a napot így kénytelen volt felülni és egy sóhajtás kíséretében kezdte maga elé rendezni a rajztáblára papírokat, végül előkerült a kése is amivel meghegyezte a szénceruzát.Törökülésben ücsörgött és elgondolkodva nézte a húgát aki kártya játékot játszott Doreannal. S a Kisnőstényt aki távolabb ácsorgott egy fának dőlve. 
~Pompás hangulat megörökítés lesz...~ 
Belekortyolt a narancslébe majd nyújtózkodott.
- Yazi, hol szeretnél ülni? - hallatszott Yzarr érdeklődő hangja.
- Itt jó lesz... - felelte Yazira ,miközben vigyorogva lecsapott Dorean kézfejére egy kártyával.
Yzarr szusszanva pillantott a nőstényre.
- Megtenné, hogy oda ül, mellé? - pillantott a Kisnőstényre. Shyara elmeremngve bámult maga elé. Bosszantotta a korábbi vita és az, hogy képtelen jól reagálni a hím szavaira. Nem mindig.. de nagyáltalánosságban. és Yzarr megjegyzése az estével kapcsolatban. Az úgy igazán fájt. Gyűlölte, hogy ennyire kiszolgáltatott ,és hogy olyasvalakire van szüksége, aki ennyiszer bántja őt. Gondolatai annyira lefoglalták, hogy egyáltalán nem hallotta a körülötte levők hangjait.
Észrevette, hogy a Kisnőstény magába menekült, így hangosabban köszörülte meg a torkát.
- Kislááááány! - hallatszott Yzarr emelkedettebb  hangja miközben a nőstényre pillantott, ha erre sem reagál,még nem döntötte el mit tesz, egyelőre csak várt.
Shyara megrezzent a számára váratlan hangra, és kissé zavartan nézett körbe.
- Itt... erre... megtenné, hogy odafárad Yazi mellé. - kérte a nőstényt nyugodtan .Miközben érezte, hogy Ében lefekszik a háta mögé. Hátrébb araszolt és nekivetette a hátát a lovának.
Shyaratekintete végül megállapodott az őt szólongató hímen, és a violaszín szemek meglepetten kerekedtek el egy pillanatra. Mit akar? -ült az értetlen kérdés a tekintetében, majd a mondat értelme is eljutott hozzá.
- Oh. Persze. Bocsánat-  felelte végül, s elfoglalta helyét Yazira mellett. Yazira bevonta a játékba a barátnőjét ha látta rajta a hajlandóságot, mert Dorean mondta, hogy ő nem maradhat sokáig, így rövidesen el is tűnt.és mivel sokáig őgy se mlehetett ellenállni a kis themarnak, Shyara elég hamar azt vette észre, hogy kártya va na kezében és éppen a következő dobásán gondolkodik.
- Köszönöm. - felelte a hím egy halovány mosoly kíséretében. Percekig csak itta
magába a látványt, majd gyakorlott mozdulatokkal kezdett el rajzolni. Egészen más jelenetet rajzolt meg, mint amit látott. Itt egyik nőstény szemében sem látszódott a szomorúság, még az akkori boldogság és jó hangulat volt meg amikor mindketten örültek, hogy egymásra találtak mint fogadott testvérek. Egyébként, igen kártyáztak a képen is, de nem árnyékolta be a veszekedés hangulata az egészet. Először csak a körvonalak voltak meg aztán kezdte kidolgozni az egészet. Érezte, hogy Ében elfekszik teljesen mögötte, megmoccant és átsétált az állat túloldalára. Letette a rajztáblát Ében hasára és folytatta a rajzolást. Elmélyülten , átszellemülten. így az sem zavarta, hogy Kristály átlépett Yzarr teste felett és úgy vonta árnyékba a testét, tulajdonképpen a ló hasa alatt ücsörgött, kényelmesen.
Shyara felprüszkölt, mikor valami véletlen folytán a hím felé fordult, és észrevette, hogy Yzarr tulajdonképpen hol is rajzolgat. Ezután sietve visszafordult a kártyázókhoz, és a továbbiakban kerülte Yzarrt.
Ami azt illeti nem kerülte el a figyelmét a Kisnőstény kirohanása, egy fél mosollyal az arcán tűrte hátra a füle mögé a haját, de a haja minduntalan visszahullott a szemébe. Felkelt, megpaskolta Ében oldalát, jelezve, hogy ideje lenne felkelnie neki is.Megfogta az italos üveget és azt is hozta magával. Még koránt sem volt készen a rajza, ugyan is a húgi színesben kérte...A fekete fehér vázlatot odavitte a kártyázóknak, majd nyújtózkodva lépdelt arrébb.
- Van... valakinek valamije, amivel összefoghatnám a hajamat? - kérdezte halkan, miközben neki támaszkodott az egyik fa törzsének, s onnan figyelte a kártyázó nőstényeket. A haja így is kócos volt, s talán némi szénfolt is felfedezhető volt rajta, esetleg a szemöldökén, vagy néhány ujjlenyomat a fehér pólón.
- Szerintem, Dorean hagyott nyerni! Azért nyertem huzamban, többször is! - panaszolta színpadiasan Yazi. - Te viszont nehéz ellenfél vagy, Shya! - méltatlankodott nevetgélve, mire a lány kihúzta magát, és büszkén mosolygott.
- Ráadásul nem is figyelsz...- morgott Yzarr halkan. - Most azt, tedd le... igen. Jobbról a harmadikat... - s várta mind a húga, mind pedig a Kisnőstény reakcióját.
Mivel Yazira értelemszerűen nem ajánlotta fel, hogy szétszedi frissen elkészült frizuráját, Dorean pedig nem hordott magánál csatokat, így kis várakozás után Shyara felsóhajtott, s letette a kezében tartott lapokat.
- Khm... én, megyek... Megnézem hol tart az edzés, Mest...mesterkélt játék volt az egyszer biztos... ~Mester... majdnem elszóltam magam...~ Törölgette a homlokát a távozó Dorean.
- Rendben. - villant figyelmeztetően Yzarr tekintete, s mivel senki nem jelentkezett, hogy lenne felesleges haj összefogásra alkalmas eszköze, így leült Yazira mellé, egyúttal pihenni is egy kicsit. Néha belekortyolt a narancslébe, s úgy vette szemügyre Yazira pakliját.
Mikor elindultak, Shya két copfba fogta a haját, így volt egy beáldozható barna bőrcsíkja. Bár még kicsit haragudott a hímre annak hirtelen haragja és megjegyzése miatt, Yazira képének elkészülését nem akarta hátráltatni, így feláldozta magát és kiengedve az egyik fonatát, Yzarrnak nyújtotta az említett bőrt.
- Köszönöm! - vette át a nősténytől. Igazából már nem is számított arra, hogy kapna valamit, így meglepődött a gesztuson, viszont néhány gyors mozdulattal összefogta a haját, de még nem nagyon volt kedve megmozdulni.
A Kisnőstény ezután a másikat is kiszedte a hajából, a két fonatot összefogta hátul és megkötötte a végüket.  Ezután állt csak vissza kártyázni.
- Pókerarc... - suttogta halkan Yzarr a kishúgának, és a továbbiakban adta az utasításokat Yazinak, hogy mit lépjen. A lányka időnként lelkesen sikkantott fel, ha netán jó lapot tett fel, s a barátnéja nem tudott mit letenni, vagy úgy érezte, ő áll nyerésre.
Arra, hogy Yzarr besegített Yazinak, Shyara nem szólt semmit. Ám mikor Yzarr már a sokadik lépést súgta le a lánykának, fürkészően nézett a hímre
- Most magával játszom, vagy Yazival? - kérdezte mintegy mellékesen, s újabb lapot húzott.
- Netán, zavarja? - pillantott Yzarr a nőstényre, majd megitta a narancslé maradékát és felpattant Yazi mellől.-  Csak azt ne mondja, nem élvezte, hogy egy kicsit jobban oda kellett figyelnie...- jegyezte meg töprengve, miközben fürkészőn pillantott a Kisnőstényre.Végül leporolta a nadrágját, s nyújtózkodva, csukott szemmel ácsorgott még egy kicsit.
A  hímnek  igaza volt. Shyát picit zavarta, hogy miután végre kiismerte Yazi játéktechnikáját,  Yzarr megjelent és felrúgta ezt a könnyen követhető szabályt. Ugyanakkor abban is igaza volt, hogy így végre kihívást jelentett a játék.
Felsóhajtott.                         
- Bosszantó, amikor igaza van - ismerte be, majd megkeverte a lapokat, és újra osztott. Ezúttal Yzarrnak először, majd Yazinak is, s csak aztán magának.
Yazi a bátyja combját kezdte böködni, hogy figyeljen ide rájuk. Ugyanis ő látta, hogy a nővére épp egy adag kártyát akar adni Yzarrnak. Yzarr felmorranva pillantott le a húgára, épp jól esett neki a nyújtózkodás.
Yazi a tekintetével jelzett, hogy pillantson el Shyara felé is.
Yzarr aprón felhúzott hófehér szemöldöke árulkodott arról, hogy meg van lepődve.
~Pedig, az előbb még igencsak duzzogósnak tetszett lenni... Arról nem is beszélve, hogy nehezen, de el-el csíptem végül valami mosoly félét az arcán... Nem könnyű lerajzolni magát...Pláne veszekedés után. Csodálom, hogy nem valami karikatúra lett belőled...~
Tétován pillantott el a vázlat felé, s megnyugodva állapította meg, hogy pontosan a húga igényeinek megfelelő lesz a rajz, ráadásul a Kisnősténykét se sértette vérig azzal, hogy plusz orrokat vagy füleket aggatott volna rá. A két fonott copf úgy hullott le a nőstényke vállain, ahogy kellett.
~ Akkor ezzel megvolnánk, végül is.. pihenhetek a játékkal egy kicsit...~
A kezét nyújtotta a lapok felé, s elvette azokat.
- Bátyus, ne csalj! - szólt rá a húga. - De azért mutasd meg azt a trükköt, hogy hogyan kell úgy keverni a lapokat... és... mutathanál valami bűvésztrükköt is. - kérte a bátyját nagy szemeket meresztve, miközben figyelte ahogyan leül eléjük. Yazi tudta, hogy nagyon tud szélhámoskodni is a kártyákkal a bátyja, ezért nem ártott odafigyelni, na meg előre figyelmeztetni a játékostársakat.
- Biztos... - kezdte tétován - ha kezemben lesz az egész pakli, utána honnan veszed, hogy tiszta lapokkal játszom ?- incselkedve kérdezte, de most esze ágában sem volt tisztességtelenül játszani. Pillanatnyilag nem érezte helyénvalónak. Egy füstös kocsmában igen, nagy tétek mellett pláne, de... Itt?! Ugyan...Szerette a tiszta játékot, az is volt eléggé izgalmas, ha nem csaltak közben.
Shya eltöprengve hallgatta a másik kettő párbeszédét.
- Hm...csak nem lenne szíve csalással legyőzni a kishúgát... - mondta a lány, okulva a hím nem is olyan régi sértődéséből. Hangjában csak egy árnyalatnyi bizonytalanság érződött, és az, hogy Shya igencsak meg lenne lepve, ha Yzarr mégis megtenné.
-Őt tényleg nem... de...ha ketten lennénk...és pókereznénk... - Shyara jobb szemöldöke gyanakvón emelkedett meg, majd tüntetően a kártyáit kezdte igazgatni. - Mindent megtennék, hogy talpig ruhában maradjak, míg ...Maga...- Yzarr széles, pimasz vigyorral pillantott végig a Kisnőstényen, amolyan vetkőztetősen. Shyara elkövette azt a hibát, hogy egy pillanatra felnézett a lapjaiból, így látta a hím pofátlan gesztusát. Elpirult, s úgy érezte, túl keveset takar a felsője. Mielőtt reagálhatott volna, Yazi megszólalt.
- Vetkőzős pókert akarsz játszani, Yazarr?! - háborgott a kishúg talán jogosan.
- Tudtam, hogy kár volt velem jönnöd esténként...amikor még távol voltam innen... egy Kisasszonynak még hírből sem kéne ismernie a pókert... - morogta az orra alatt somolyogva. - Mindazonáltal, hajolhatok arra, hogy megnehezítsem a maga játékát... - pislogott a Kisnőstényre ártatlanul.Nyoma sem volt  a korábbi kirohanásának és dühének. Az se zavarta volna ha épp vérig sértik, már megnyugodott, hogy a testvére is túlélte az incidenst, és ismét az a semmitmondó tudott lenni, mint máskor, ha épp sértegetik.
- micsoda öröm - sóhajtotta a lány kissé gunyorosan, és látszott, hogy pofija lassan visszanyeri normális színét. - Mindazonáltal - utánozta Yzarr kifejezését - az az érzésem, Ön kissé elkanászodott. Tán már nem elég, hogy esténként érintheti, most már látni is kívánja a jeleimet? - kérdezte, s hangjába egy árnyalatnyi sértett büszkeséget, ugyanakkor egy kis gúnyt is csempészett. Persze egyik sem volt több, mint ami az udvarias, távolságtartó társalgásba belefér.
Somolyogva pillantott a paklijába, majd letette az első lapot, ami nem kellett, s egy újat húzott fel. Szórakoztatta, hogy a nőstényke az ő szavával próbál visszavágni.
- Látás...érintés.. Minek nézzem, ha foghatom...?- néhány pillanatra hallgatott csak el.-  De többet is láttam már magából, emlékezzen csak...- sejtelmesen halk hangon fűzte hozzá a következőt. - a fürdőmben...
Shyara zavarában megköszörülte a torkát és érezte, hogy ismét felforrósodik az arca.
- Legyen hálás a jeleimnek; ha rajtam múlik, ott se lettem volna - morogta kelletlenül.
~Nem igazán vagyok hálás nekik, de azt hiszem ez ilyen szempontból lényegtelen...~ Toldotta meg gondolatban a saját válaszával a nőstény jeleiről szóló morgását.Viszont, most biztos talajon érezte magát és bár nem vallotta volna be magának se nyíltan, de tetszett neki, ahogy a nőstény el-elpirult egy-egy mondatától vagy pillantásától. Ezért folytatta ott, ahol félbehagyta.
- Melyiket szeretné, ha így nézném? - szemléltetésképp ismét vágytól fűtött pillantást vetett a nőstényre, amellyel a hálószobák mélyen vetkőztetni szokott. Erre Shyara lehajtotta a fejét, és átkozta magát, amiért nem kibontva hagyta a haját.
- Vagy... - hagyta nyitva a mondat többi részét a hím - a praclim... amely ha nem figyelek, elindul...- és a mutató meg a középső ujjával lábakat imitálva elindult a saját térdén. Hogy a halálos mélységbe ugorjon a kézfeje, majd visszavette a kezébe a lapokat, amit eddig egy kézzel tartott.
Shya megborzongott a gondolatra, hogy Yzarr tenyere kissé máshova csúszna rajta. Az érintetlen és volt párját még szívében őrző leány leplezetlenül berzenkedett a gondolattól. Ugyanakkor tudta, hogy nem vághatja rá, hogy ~ Egyiket sem! ~ Hiszen Yzarr érintése volt eddig az egyetlen megoldás, amit jelei fájdalmai ellen ki tudott találni. Lesütött szemmel húzta feljebb a térdeit maga elé.
- Öhm.. középút nincsen? - kérdezte félénken, s a hangja lassan elvékonyodott. - Olyan, hogy.. A keze ott marad, ahova én rakom?- nem mert a hímre nézni zavarában, és már nem is reménykedett benne, hogy pirulása nem látszik, ugyanis volt egy olyan érzése, hogy a füle hegye is melegebb a kelleténél.
Ebben a pillanatban Yzarr arcába hullott jó néhány kártyalap. Mérgesen kapta a fejét Yazira irányába, mert elvonták a pillanatniy szórakozásától. Történetesen a füle hegyéig pirult nőstény szórakoztató mustrálásától.
- Mivaaan?! - morgott a húgára. Kiszedett a füle mögül az egyik kártyát a sok közül. A fején és az ölében is volt.
- Úrisötételf leszel és rendesen viselkedsz! - fonta karba a kezét anyáskodóan Yazira. Erre még a föld alá süllyedni készülő Shyara is felkapta a fejét, és elkerekedett szemekkel pislogott a két testvérre. Yazit az sem érdekelte, hogy az egész kártya paklit Yzarr képébe vágta. Mert, ahogy Yzarr és Shya elkezdett egymással beszélgetni, nagyon elunta magát, viszont nem akarta megzavarni őket valami ostoba befecsegéssel Nehezére esett visszafogni így is magát. Mert annyi mindent látott, hogy csak fel akart szólalni, hogy... ott egy mókus... mögöttük és a szotyit lopkodja... Vagy Flótás épp Ébennel kergetőzik... De mindezt visszafogta, mert úgy érezte, jó, ha beszélgetnek egymással a “nagyok”.
Yzarr egy sóhajtás kíséretében kezdte gyűjtögetni magáról a lapokat a tenyerébe, a sajátjait is beleszedte. Nem nézett a húgára.
- Tudod, a helyedben azon agyalnék, hogy mit fizetek nekem a képért... - morogta Yzarr csak úgy mellékesen és figyelmeztetőn.
- Ne aggódj, megvan! Barackos krémes torta, csokiöntettel! - vágta ki magát büszkén.
- Akkor jó...- vigyorgott Yzarr a húgára. S ezzel el is érte, hogy másra figyeljen a kistestvér. Pimasz vigyorral az arcán rendezte össze a lapokat, majd a nőstény kezében tartottakért nyúlt. Shya keletlenül adta oda a hímnek a pakliját.
- Én fogom csinálni, bár a csokiöntetet még nem tudom, hogy kell csinálni, a tetején barack darabok lesznek, és igen, a krémben is segíteni fog a szakácsné szerintem, de mivel ez a második kedvenced a csokitorta után, úgy gondoltam, ez jó fizetség lesz a számodra, ugye bátyus? - pislogott a nagy zöld szemeivel Yzarra.
A hím pedig mosolyogva bólintott, hogy még szép, hogy jó fizetség lesz ez neki, pláne ha egyedül ülhet neki...
- Csak nekem tűnik fel, hogy az esküvőig el se juthatnánk az ágyig? - morogta kelletlenül és halkan, amit akár motyogásnak is lehetett volna értelmezni. A következő pillanatban pedig, a teljes kártyapaklit vissza “lőtte” Yazira irányába.
Yazira nevetve dől hátra. 
- Shya segííts! - sikította vidáman és rámosolygott a másik nőstényre, majd elkezdte szedegetni a lapokat. Shya azonban tiltakozva rázta meg a fejét, még ha mosolygott is közben, szavai óvatosságot tükröztek.
- Az kéne csak, így is túl sokat küzdök a bátyáddal! - mondta, és felemelt kezeivel jelezte békés szándékát.
Előkerült egy bontatlan pakli is, amit Yazi Shyara felé igyekezett hajítani.
Ám Yzarr időben nyúlt a becsomagolt pakliért (ami a figyelmeztetés ellenére mégis a Kisnőstény felé szállt,) és visszaereszkedett  a sarkaira. A kezei között forgatta a csomagot, majd elmerengve nyitotta ki, hogy megpörgesse és megkeverje egy kézben néhányszor a kártyákat.
A Kisnőstény magához képest csendes volt, ahogy felhúzott térdeit átkarolva ücsörgött és várta a fejleményeket. A hím iménti morgása az ágyba kerülésről nem kerülte el a figyelmét, bár egy kis idejébe beletelt, mire a motyogást értelmes szavakká tudta alakítani, de végül sikerrel járt.
~ Valóban nem illendő. De... Nem örömünkben tesszük, és nem is abban az értelemben!~ töprengett. ~ És ha akkor jöttem volna csak, mikor a szertartás kezdődik... Akkor még egy évig vagy félig... kellett volna otthon maradnom.~
Így, hogy egy ideje itt lakott már a birtokon, kezdte megszokni az itteni szabályokat. és bár nem tudta, figyelik-e, csak azt, hogy meglepően gyorsan bukkannak fel a harcosok, ha a hím füttyent nekik, azért sejtette, hogy itt sincs felügyelet nélkül. De legalább eddig még nem származott baja belőle, nem úgy mint apja őreivel, akik feltűnően és pofátlan módon követték mindenhova. Az itteni élete nyugodtabb volt. Yazi és Elriath társasága is kellemesnek találta, örült, hogy megismerte őket, ahogyan Doreanban is megbízhatott, még ha tudta is, hogy Yzarr bajtársa, nem az övé. Akárhogy is, az élete még a hímmel együtt is nyugodtabb és biztonságosabb volt itt, mint az apja házában, a húga ármányaival. Bár az esküvőnek nem örült a lány, de el kellett ismernie, hogy már csak az atyjánál töltött kevesebb idő miatt is megérte idejönnie korábban, ha már el nem kerülheti a frigyet.
~No meg.. Az T betűs szuka... az is a nászéjen próbálkozott. Most már legalább tudom, miért olyan bizalmatlan. De hetek kellettek hozzá, hogy megértsem. Így legalább nem fog váratlanul érni, ha az esküvőn acsarog.~
-  Talán mégiscsak jobb, hogy nem a nászéjszakán látjuk egymást először...- motyogta maga elé a lány halk, töprengő hangon. -
Yzarr a keveréssel szórakoztatta magát és a húgát, s apróbb kártyatrükköket is megmutatott a testvérének Míg végül bár hallotta a nőstény szavait, mégsem mutatta, hogy mit érez, ehelyett a Yazinak mutatott kis produkció végére elmormogott magában néhány szót és apró csillaghullás vonta körbe a triót az árnyékos erdő szélén. A fénylő pontok vibrálva csillantak, de ha valaki hozzájuk ért, nyomban eltűntek. S nem volt túl fényes sem az összhatás, így a szemüket sem bántotta. Még Shyarát is elbűvölte a mutatvány, lelkesen figyelte a csillámokat,melyeknek fénye tükröződött a viloaszín íriszekben.
- Majd holnap befejezem a kép színesítését... - felelte a hím egy félmosoly kíséretében, miközben felkelt a nőstények mellől. Nem tudni, hogy hogyan és mikor, de a szikraeső végeztével, mindkét nőstény lába előtt ott pihent egy-egy jázminvirág. Fényesen csillogtak, de igen élénken hasonlítottak egy eredeti igazi jázmin virággal teli, pompázó faágra. De ha a nőstények hozzá fognak érni, azok nyomban eltűnnek.
S, készült, hogy menjen a dolgára. Ideje volt megfürdenie és az edzést is kihagyta...Ahogy távolodott, úgy halványult el a szikraeső is. Hívta az állatait, majd ment a dolgára, útközben visszakiabált.
- Fireath! Kísérd majd vissza a nőstényeket a házhoz - adta ki az utasítást, hogy az említettek is hallják. Hízelgett neki, hogy mindkét nőstényt levette a lábáról a kis fényjátékkal. De, a jázminoktól guta ütést kapott volna, Yazi biztos sikongatva a nyakába borult volna, az meg...nem hiányzott neki. Persze így a Kisnőstény reakciójáról is lemaradt. Shya ugyanis meglepetten vette észre a lába előtt heverő virágot, és kissé értetlen, bizonytalan mosoly ült ki az arcára. Mint már oly sokszor, most sem értette a hímet, de a virág és a gesztus tetszett neki. Tudta, hogy a jázmin azt jelenti, ‘kedvesség”, és így értette is, Yazirának miért adta a hím. De hogy ő miért kapott Yzarrtól? Nem tudta, de végül vállat vonva nyúlt a virág után, hogy megszagolja. Ám érintésétől csillámokra hullott a jázmin, s az alábbi felirat jelent meg szép lassan a levegőben. “A játékért cserébe”. Akár, ha Yzarr kézírása lett volna.
Shya meglepve kapta vissza a kezét. ~ A játékért...~
- Oh.. - csúszott ki a száján, ahogy megértette. Mikor játszani hívta a hímet, duzzogása ellenére, azt azért tette, hátha elsimíthatják a korábbi vitát. Úgy tűnik, ezt Yzarr értette és, ami meglepő, értékelte is. A Kisnőstény megkönnyebbült, ugyanakkor meleg mosollyal az arcán tápászkodott fel. - Te kaptál feliratot is... - szontyolodott el Yazira, bár mosolyogva figyelte Shya vidámabb ábrázatát. Barátnéje megölelte.
- Mert nálam szükség volt rá. Nálad egyértelmű, hogy azért adta, mert szeret - magyarázta Shya a lánynak, majd elkezdett rendet rakni maguk után.
Yazi megfogta a skiccet, amit Yzarr hagyott hátra, majd segített elpakolni a nővérkéjének és indulhattak is.
Fireath tisztes távolból követte a nőstényeket úgy, hogy ne legyen terhes a jelenléte azok számára. Sejtette, hogy Yzarr a korábbi incidens miatt osztotta rá ezt a feladatot, amit meg is értett, s szívesen teljesített is.

Helyek:

Egy válasz eddig.:.

  1. Ruby válasza:
    2012. július 4. 15:02

    Na, azért!!! Csak kibékültek, és még a nap végére jól is érezték magukat.
    Csodás gesztus volt a hímtől a fényjáték, és a virág.
    Ez a fejezet nagyon aranyos, és (kedves Yzarr, ha meg nem sértem fenséges egóját) romantikus volt.
    Tetszett nagyon. :)

Vélemény hiány, azonnali utánpótlás szükségeltetik! :