Google+ Haláli házasság: 50.Nyugalom

Haláli házasság

Tetszett? :)

50.Nyugalom


 Shyara elégedetten mosolyodott el a hím sóhajára. Egy darabig nem is törte meg a békés csendet, de pár perc múltán végül nagy levegőt vége mégis csak előhozakodott azzal, ami már délután is bántotta.
- Ami Yazit meg a lovát illeti... sajnálom, ha úgy érezte, parancsolgatok. 
Yzarr lustán nyitotta ki a szemét és elnézett az ajtó irányába. Nem tudta mit felelhetne.Kicsit még valóban neheztelt emiatt a nőstényre.
- Miért vágott közbe, kétszer is?  - érdeklődött.halkan, miközben tekergőzve nyújtózkodott. Hátranyúlt a váll övéhez és onnan vitt a kezére némi olajat és a tarkóját kezdte masszírozni, magának.
- Nem tudom - ismerte be a lány, és egy pillanatra megtorpant a massszírozásban. Mikor megtallta a választ, keze is folytatta útját, kikerülve a hím hátára lógó tincseit. - Először feleslegesnek tartottam még egy lovat, amikor úgy volt, hogy Kristály is az övé lesz. Azután... azt hiszem, túlságosan lefoglalt a gondolat, hogy Flótás mekkora bajba sodorta őt. És nem figyeltem magára. - Shyara hangjából őszinte bocsánatkérés hallatszott
- Pedig az baj... - hallaszott Yzarr halk sóhajtással egybekötött felelete. - De... remélem, a jövőben odafigyel. - hallatszott a megbocsátás számba menő hanglejtése. Szabad kezével elfogta a tarkójára hulló haját.
- igyekezni fogok. - mondta a lány őszintén. - de... hm. Yazi a nővérének nevezett. Úgy tűnik, túlléptem a határt ma délután. Viszont.. akkor mondja meg maga... mit jelent ez pontosan rám nézve?  kérdezte Shya, mivel a további félreértéseket el akarta kerülni, és ehhez tudnia kellett, pontosan hol is a helye.  Kezével a gerinc vonala melletti árkot nyomkodta.
Morogva meredt maga elé, kitapintott néhány görcsöt a tarkóján és épp azokat igyekezett eltüntetni a hosszú ujjaival.
- Mhhm... - hallatszott Yzarr majdnem dorombolása.A nőstény ujjainak ügyködése után. Aztán megköszörülte a torkát és végül érdemben is igyekezett megszólalni. - Hát, mivel a nővérének tekinti, nagyobb a felelősség... - néha kisebb szüneteket iktatott be, attól függően mennyire esett jól a gerince mentén végigfutó nyomkodás. - Ugyanakkor, tekintve, hogy vérszerint... én lennék a bátyja, bizonyos dolgokban - elvette a kezét a tarkójáról és beletúrt, felborzolta a tarkűján a haját. Majd ismét megtámaszkodott a térdén.
- Oda, még később is térjen vissza... - kérte a nőstényt, mivel a lány ismét visszatért a vállához a gerinctájék helyett. Shyara mosolygós hümmentést hallatott, és elrakta magában a tényt, miszerint Yzarr szereti, ha ott gyúrják.
- Ha én is ott vagyok, szóval bizonyos dolgokban ha én is jelen vagyok ilyen vitás pillanatoknál, kérem, hagyja rám az adott helyzet értékelését. A lány bólintott, bár ezt Yzarr nem láthatta.
- Aztán.. ha nem tetszik neki valami, úgyis jön panaszkodni... - toldotta még hozzá, Yarr
- ééértem. - felelte Shya. - Valami más, amire készüljek vele kapcsolatban? A mai kirohanása például kifejezetten váratlanul ért. Elnézést a kritikáért, de Yazi nem kicsit felelőtlen - szörnyülküdött Shya.
Blazirt mosoly jelent meg a hím arcán.
- Nem mindig szokott ilyen lenni... Csak a birtokon. - felelte szinte bocsánatkérően.
- Ha tudom, hogy ilyen, ki sem mozdulok vele az épületből! pláne, ha ezek után az én felelősségem lesz, ha baja esik. Jó, persze, jobb, ha ott vagoyk, mintha egyedül száguld oda, de.. érti a dilemmámat?
- Értem. De a birtokon sem kell igazán aggódnia. A harcosaim most miattam nem figyeltek magukra. - hagyta ennyiben a dolgot, Yzarr. A lány hümmögve jelezte, hogy érti, majd, mivel korábban látta, hogy a hím a tarkóját gyúrja, óvatosan megérintette Yzarr nyakát.
- Szabad?- kérdezte halkan, függetlenül az előző témától.
Yzarr megrezzent, igazából a tarkója még a húgának is tabu volt, csikis volt és így is az ajkába kellett harapnia, hogy nehogy felprüszköljön.
A fejével intett nemet, azt a részt elintézte nagyjából magának.
- Rendben - vette tudomásul a lány, és a továbbiakban kerülte Yzarr nyakát. Kezdet fáradni a keze, így az egyiket az ölébe ejtve pihentette, és csupán a másikkal dolgozott tovább.
Kis csend után szólalt meg ismét.
- Egyébként, amit a fánál mondtam...azt nagyon félreértette. Mindketten jól leteremtettük Yazit, és annyira szomorúnak látszott, hogy az már nekem fájt. Meg akartam ölelni, de maga a bátyja, a vigasztalás jogát nem akartam elvitatni. A kérdés csak arra vonatkozott, hogy ugye, amint elszívta azt a bódító csikket, odamegy Yazihoz, mert ha tovább váratja, akkor nem bírtam volna megállni anélkül, hogy meg ne öleljem őt. -hosszúra nyúlt magyarázatát ezennel befejezte a lány.
Yzarr felkelt és  ellépett az ágy mellől, mire a lány értetlenül pillantott rá. A hím nem szeretett lelkizni és ez most egy olyan pillanat volt. Felemelte a poharát majd távolabb állt a Kisnősténytől. Ráadásul kínosnak is érezte a dolgot, mert túlságosan sebezhetőnek érezte akkor magát. Az adrenalin és a sokk kezdett csillapodni benne, de legszívesebben üvöltözött volna a testvérével, de azt is csak a félelem miatt. S hogy erre most megint emlékeztetik, ráadásul, jól emlékszik, hogy érzékenyebben reagált a nőstény kérdésére.
- Jóravaló nővért talált magának. Mindig is vágyott még egy lánytestvérre akivel babázhat és kiélheti a haj mániáját... - felelte a hím még minidig háttal a nősténynek. Shya felkuncogott.
Majd Yzarr megfordul, kortyolt a pohárból és ismét megszólalt.-   Köszönöm a masszázst. - mondta egy hálás mosoly kíséretében.
- Én is - felelte a lány kedvesen mosolyogva, bár tudta, hogy szavai furcsán hangozhattak.
 Yzarr elgondolkodva pillantott a nőstény felé, sejtette, hogy vagy a dicsérő szavakat köszöni a Kisnőstény, vagy pedig azt, hogy engedett a masszírozásnak, vagy talán mindkettőt. Ellenben Yzarr nem tanúsított nagy jelentőséget egyiknek sem, így nem firtatta tovább a dolgot.
~Kéne egy kanapé, vagy valami kényelmesebb fotel...~
Merengett el, s felírta a képzeletbeli listájára miközben nekidőlt az asztalnak a csípőjével.
Shyara elmosolyodott. A beálló csend nem volt kínos, sőt, korábbi feszültségükhöz képest szinte már meghittnek hatott a két sötételf hallgatása. A kisnőstény békésen figyelte Yzarrt.
- Ami a hajazást illeti, Yazi tényleg jól járt. És én is örülök, hogy van kit kicsinosítgatnom. De a babázásból már kinőttem - tette hozzá egy könnyed mosollyal a lány.
- Megmenekültem a kontyos zargatásaitól... - sóhajtott fel a hím megkönnyebbülten. - A babázásból, ő is kinőtt...de kölyökként... nehezen viseltem...- merengett el egy pillanatra. - Valahogy... mindig háborús hősök lettek a babái... vagy elesett katonák. Azt...ő viselte nehezen . - eresztett meg egy ördögi vigyort.
- Ehh, a fiúk nem értenek a babák finomságaihoz - legyintett Shyara lemondóan, arcán elnéző mosollyal. 
Yzarr könnyedén rántott vállat.
- Akkor még nem értenek... valóban. - válaszolta a hím, egy könnyed mosoly kíséretében.
- hm... Igazából.. a háborús hősök még mindig egy fokkal kellemesebbek, mint újra és újra arra eszmélni, hogy már megint a húga szolgálójának, komornájának, jobb esetekben udvarhölgyének szerepét játssza - merengett el a Kisnőstény, majd kellemetlenül grimaszolt. - Viszont Noria nem szerette az olyan játékokat, ahol nem szerepelt bál vagy legalább egy teázás... úgyhogy hamar felfedeztem a vadászat szépségeit, legalábbis babák szintjén. - kuncogott a lány, hangjában árnyalatnyi gonoszkodás csendült, ahogy eszébe jutott, hogyan játszotta ki a húgát.
- Mi, Doreannal, legutoljára felgyújtottuk az egyik babáját...- nézett maga elé.
Shya felszisszent.
- Galád! - csúszott ki a száján, bár nem volt igazán dühös, inkább csak meglepett, de ez tényleg gonosz húzás volt a fiúktól.
Yzarr ártatlanul pillantott a nőstényre, a kezeit széttárta, majd folytatta ott, ahol félbeszakították.
- Akkoriban tanultuk a mágia használatot és fel akartunk vágni előtte... - felelte védekezőn. A hím megitta a pohár tartalmát s indult, hogy egy újabbat töltsön magának.
A Kisnőstény megenyhülten pillantott rá. ~Így már megbocsájtható. ~  gondolta, ám mikor Yzarr a boros üvegért nyúlt, meglepetten kapta fel a fejét.
- Bocsánat... csak kíváncsiságból - kezdte a mentegetőzést már előre. - de hányadik pohárral iszik? -kérdezte Shyara óvatosan.
A vöröslő nedű ismét kitöltett a kérdés ellenére a hím poharába. Szabad kezével az orrnyergét masszírozta.
~Mi köze hozzá? Berúgni, úgy sem megy olyan könnyen. Még az ork pálinkától sem, pedig az igazán karcos és le is izzasztja az embereket... Viszont, a Kígyó végett sosem ment a lerészegedés... ugyanakkor jó színész vagyok, de mit érnék vele, ha eljátszanám hogy berúgtam? Talán könnyebben iszkolna át éjszakára a saját ágyába..?~
- A harmadik, vagy a negyedik lesz, nem számoltam. - felelte, miközben átvitte az asztalhoz az üveget a hűtött vödörrel együtt, kezében a félig töltött pohárral megfordul és ismét az asztalnak támaszkodott. - Miért is kérdi, pontosan? - kérdezte csevegő hangnemben. Az apró figyelmeztetés mégis ott csengett a mondandójában, hogy: nem sok köze van hozzá, akár el is mehet, ha nem tetszik.
- Mint mondtam, érdeklődtem - mosolyodott Shya szelíden. - és próbáltam rájönni, hogy az sok vagy kevés-e... mert magamról például tudom, hogy fél pohárnál több nem esik jól, eggyel még elbírok, annál többet meg már tényleg nem kéne innom. És meglepett, hogy sokadik pohárral iszik, és nem is látszik hatása - magyarázta a lány kedvesen, s mindenféle ítélkezés nélkül. Hangjából csupán csodálkozás hallatszott.
Yzarr érdeklődve hallgatta az okfejtést és persze raktározott is.
- Szóval, nem issza meg azt.. ott a pohárban? - kérdezte kíváncsian, miközben letette a kezében tartott sajátját. S tekintetével a Kisnőstény poharát vette szemügyre az éjjeli szekrényen. Na jó, ezt is leszűrte, persze, hogy ne... De nem érezte úgy, hogy meg kéne indokolnia, vagy hogy a Kígyó áldásosabb hatásairól kezdjen el beszélni.
Shya meglepetten pislogott a hímre, majd a poharára.
- Ööö...-felelte értelmesen. - körülbelül két órán belül elfogyna... de... annyira nem kívánom. Iszom még egy kortyot és a többi a magáé - ajánlotta Shyara, és a poharáért nyúlt.
- Nem, köszönöm...- hárította el udvariasan a felkínálást.Majd kortyolt egyet a poharából végül letette az asztalra és ment, hogy kinyissa az erkélyajtót. Az igazat megvallva, kellemesen elbódult, de nem az italtól, hanem a masszírozástól. Ha leült vagy lefeküdt volna, akkor biztosan elaludt volna. Így inkább az éjjeli szemlélődést választotta az erkélyen. Még a gnóm mesterrel legalább szeretett volna beszélgetni, és az új félresikerült találmánya is érdekelte.
- Akkor miért kérdezte, hogy megiszom-e? - kérdezte Shya apró nevetéssel.
- Mert kíváncsi voltam. - felelte Yzarr az ajtóból hátrafordulva. Miközben kilépett az erkélyre.
A lány megcsóválta a fejét. Volt egy sejtése, hogy ha rákérdezne, mire volt kíváncsi a másik, akkor csak azt a választ kapná, hogy arra, ő megissza-e még a borát. Így aztán fel sem tette a kérdést.
Kis ideig a távozó hím után nézett, majd eszébe jutott a naplója. Ahogy belegondolt Yzarr viselkedésébe az elmúlt pár napban, Yzarr határozottan türelmesebbnek, de ha más nem, udvariasabbnak tűnt.
- Olvasta a naplómat? . kérdezte a lány, és a hangja egyszerre volt érdkelődő és merengő, kedves.
- Igen...- hallatszott Yzarr kintről beszűrődő hangja.
- És, talált félreérthető sorokat? - shy kérdésén nem érződött aggodalom
- Mit gondol...- hosszú szüntet állt be odakint. - ha nem hallotta volna a veszekedést...akkor... ....- dühös morgás. - hagyjuk.
folytassa, kérem.
- szólt a lány, kedves, türelmes és kérlelő hangon.
Odakint Yzarr az égnek emeli a tekintetét és eltátogja a Kisnőtény szavait affektálva
Halk, sóhaj tán még a nőstény se hallja
- Elnézést kérek, azért amit akkor tettem. - jelent meg a hím az ajtóban, őszinte bocsánatkéréssel az arcán és nyílt határozott hangon szólalt meg.Egy ideig még ott állt az ajtóban, majd elment a könyvtárszobába és néhány darab papírral jelent meg a kezében amiket végül kiveitt magával az erkélyre.
Shya meglepetten nézett rá. Szokatlan volt, ugyanakkor nagyon jólesett neki a hím bocsánatkérése.
- Nem haragszom.- felelte békésen.- megértem, hogy haragudott, és én is sok dologban hibáztam.
Már nem reagált a nőstény további szavaira, a “Nem haragszom”nál egy kisfiús mosolyt küldött a Kisnősténynek, majd tényleg elfoglata magát odakint.
- Azért kérdezett a  naplóról, mert megtalálta az ágyon?- hallatszott a hangja miközben a papír sercegése is felcsendült egyúttal. Majd hirtelen el is halt. S a hím lépett be az ajtón. 
A Kisnőstény meglepetten pillantott körbe, s észrevette a naplót ott, ahol Yzarr  mondta.
-Ó, itt van? Ez az enyém? - mondta megörülve a naplónak,  ugyanakkor kissé meglepetten is. Csodálkozva forgatta a lila kötésáű kis könyvecskét. - Nem, nem azért kérdeztem, csak eszembe jutott, és kíváncsi voltam.

Helyek:

3 hozzászólás érkezett.

  1. Ruby válasza:
    2012. július 4. 17:08

    Szeretem mikor barátkoznak. Annyira összeillenek ilyenkor. Remélem, hogy lesz belőlük azért valaha egy pár?!
    Tudom, tudom, ha olvasom majd kiderül. :)

  2. Unknown says:
    2012. július 5. 22:02

    Pontosaaan :D Tessék tovább olvasni :D ;)

  3. Ana válasza:
    2012. július 10. 13:29

    Én is imádom őket, ha épp békések=)

Vélemény hiány, azonnali utánpótlás szükségeltetik! :