A kúriába érve Shya elköszönt újdonsült kishúgától, majd
úgy döntött, beszalad a konyhára. Abból a szaladásból hosszabb ott időzés lett,
ugyanis az esti ébredés még messze volt, így a reggelihez feltálalandó kenyér
és más finomságok elkészültére még várnia kellett a lánynak.
Shyara nem bánta, ivott egy kis tejet, elbeszélgetett a
szakácsnővel, majd végül elvonult fürdeni.
Később megszokott kék pizsamájában (igen, most már
sajátjának tekintette, hiszen sokadik éjjel aludt már benne), kopogott volna
Yzarr ajtaján, ha az nem lett volna nyitva, s nem töltötte volna ki egy dühös és
igencsak alul öltözött hím.
- Egeeeek! Ettooooiiin, Valeeeeen! - ordítozott
meztelenül a saját szobájának ajtajában Yzarr. - Valakiiiiiii!!!!- a homlokán
kitartóan dagadozott az ér, a törölközője az ágy végébe volt hajítva és
pillanatnyilag esze ágában sem volt felvenni azt, ezekben a percekben. Egy
gatyára vágyott, ingre és arra, hogy a gnóm mesterrel megbeszélje a
továbbiakat. Így hogy menjen le vacsorázni?! Az összes szekrényét felforgatta a
ruháiért, de még... még pizsamája sem volt! Ha lenne... hogy nézne ki abban?!
Sajnálatosan túl hiú volt ahhoz, hogy alul öltözötten jelenjen meg valahol...A
haja egyébként hátrafésülve, nedvesen csillogott, az egyik kezét azért
kitartóan az ágyéka előtt tartotta.
- Mondja már el valaki, hogy mi a fészkes fenéért
kellett kipakolni az összes ruhámat a szobámbóóóól!!!- rikácsolt ki, mint egy
házsártos öregasszony. - Ráadásul, a mai napi ruhámat is...
Shyara meglepetten torpant meg, s homlokát ráncolva
nézett a hímre.
- Tudok segíteni? – kérdezte óvatosan a másikat, s egyik
lábáról a másikra állt, és igyekezett még véletlenül sem végignézni a meztelen
testen.
- Szóval…- pillantott a kék pizsamás nőstényre, miközben
belépett az ajtó takarásába. –
Valamelyik tökkelütött cseléd az összes ruhámat elvitte, nem mintha költözni
akarnék… De még pizsamát se hagytak itt… - Megvakarta a fejét és fapofával
könyökölt neki az ajtófélfának, deréktól lefelé takarta a félig nyitott ajtó. –
Megtenné… hogy szólna valakinek, azt hiszem… félnek idetolni a képüket… -
felelte dühösen morogva Yzarr.- Vagy… kiderítené, hogy miért tüntették el az
összes göncömet? – pillantott kíváncsian érdeklődve a nőstényre, hogy vajon,
segíteni fog-e neki.
Shya zavartan felkuncogott, látva Yzarr fejvakarását, majd
bocsánatkérő pillantást küldött a hím felé.
- Öhm... Persze. - felelte magától értetődően. - Ha vár egy kicsit, míg ledobom a holmimat, akkor máris vadászok magának valakit. Kéri vissza esetleg a pizsamáját? - kérdezte a lány, bár nem szívesen adta volna vissza, de megértette, mennyire kínos lehet egy szál hm.. szóval átérezte a helyzet kényelmetlenségét, és a jó viszony érdekében még erre az áldozatra is hajlandó lett volna.
- Öhm... Persze. - felelte magától értetődően. - Ha vár egy kicsit, míg ledobom a holmimat, akkor máris vadászok magának valakit. Kéri vissza esetleg a pizsamáját? - kérdezte a lány, bár nem szívesen adta volna vissza, de megértette, mennyire kínos lehet egy szál hm.. szóval átérezte a helyzet kényelmetlenségét, és a jó viszony érdekében még erre az áldozatra is hajlandó lett volna.
- Nemm, köszönöm, csak a komornyikra, vagy kettőre, vagy az
összes szolgára... - morogta vicsorogva. Ám, a mostani dühe nem a nősténynek
szólt, s igyekezett nem rajta levezetni a dühét.
A Kisnőstény bólintott, majd megnyugtató pillantást vetett a hímre.
A Kisnőstény bólintott, majd megnyugtató pillantást vetett a hímre.
- Sietek! - mondta, majd beszaladt a szobájába, magára
kapott egy pongyolát, s hamarosan már a folyosókon szaladt Ettoint keresve.
- Köszönöm! - kiabált Yzarr a nőstény után, majd leült az ágya
szélére és várt.
Shyara a mosókonyha környékén találta meg az idős komornyikot.
Shyara a mosókonyha környékén találta meg az idős komornyikot.
- Ettoin, végre megvan! - szólította meg az öreget, s már
hadarta is a problémát. - Az úrfi ruhái eltűntek, nem tud mit felvenni, és
egyetlen cseléd sem jelentkezett a hívására. Sürgősen, és igen haragosan várja
a ruháit és a problémáért felelőst cselédet, vagy akárkit.
A komornyik elkomorodva intette magához a fiát, Valent, és
miután a fiú előkullogott, szúrós szemmel méregette őt. Igen, az első alkalom,
hogy felügyelet nélkül saját feladatot bíztak rá, erre elrontja. Nem is kicsit.
Most osztották be a fiatalok mellé, mert Ettoin már nem volt olyan fitt, mint
régen, és az ifjak igényeit nehezebb volt kielégíteni...
- Fiam, tudom... hogy az első feladat, ami úgy igazán... Tényleg
nagy hatással bír, de hogy pont Yzarr Úrfinál... és ekkorát hibázz! Valóban az
összes ruháját eltüntetted? - kérdezte szigorúan és hitetlenkedve.
Valen megtörten ácsorgott kezeit a háta mögött tördelve.
Valójában kissé be volt rezelve, kissé?! Az csak elvétve fejezi ki azt, hogy
mennyire is nagy szarban érezte magát. Tartott az örökös haragjától, s nem ok
nélkül: még a cselédek is kerülték azt a szárnyat.
- Igen... kimosni, ugye és jön a szabó... - motyogta halkan.
- Váltás ruhát is kellett volna hagynod, szabó ide vagy oda,
hogy azért a régi ruháiban is ellehessen, még ha cseppet sem kifinomultak. -
feddte meg a fiút Ettoin. - Neked kell helyre tenned, és bocsánatot kérned az
Úrfitól. ..- hallatszott az öreg határozott hangja. - Ezt az ágyékkötőt és
köntöst tudjuk csak odaadni neki estére, reggelre pedig majd kap valamit, vagy holnap
estére már rendes ruhái lesznek..
- Muszáj? - látszott hogy nem fűlik az Örökös haragjához a foga.
Shyara torkát köszörülve közelebb lépett. Sajnálta a kölyköt,
ugyanakkor sietni is akarta, mert azt ígérte a hímnek.
- Ha megengedik, elvinném a ruhákat. Talán nyugodtabb lesz az
Úrfi, ha valamit magára vehet végre - utalt az idő-harag összefüggésre a lány,
és remélte, hogy Yzarr nem fog rá haragudni a lassúsága miatt.
- Ha akarja, viheti a Kisasszony a ruhákat - nyújtotta át a
nősténynek Etotin a kezében tartott dolgokat.
- Köszönöm. Mit mondjak az Úrfinak, mikorra várja a fiút?
- Holnap?! - pillantott esdeklőn az ifjú Valen az apjára.
- Még ma, Fiam és vársz egy fertály órát, legalább - kérdőn
tekintett Shyarára, hogy az vajon elég lesz-e. A lány bólintott. Annyi idő
alatt a hím fel tud öltözni. - Magam fogok szólni, hogy menj fel. Kiasszony? Szólna még az Úrfinak, hogy a szabó is most
fog jönni? - pillantott kérdőn a nőstényre.
A lány ismét bólintott, ezúttal már az ajtóból fordulva vissza.
- Természetesen. Ó, és Valen! - szólt a fiúnak, mire az felkapta a fejét.
A lány ismét bólintott, ezúttal már az ajtóból fordulva vissza.
- Természetesen. Ó, és Valen! - szólt a fiúnak, mire az felkapta a fejét.
- Egyenes hát, kevés körtönfalazás. És kerüld a füllentést is -
mosolygott biztatóan Shyara a legényre,és erősen remélte, hogy legalább ilyen
téren jól mérte fel a hím igényeit. Ezután sebesen futott vissza a hímhez, és
magát is meglepte, hogy milyen szívesen segít Yzarrnak. Talán az a jázmin
tehetett róla...
Yzarr a könyvtárszobájában ücsörgött egy szál fürdőlepedőben,
amit a dereka köré kötött, és az ibolyaszín naplót tanulmányozta.
Az alábbi szavakat körmölte fel, kissé cirádált betűkkel az első
lap közepére::
“Ha engedély nélkül olvasod
már ezen sorokat,
már most áshatod sírodat. “
Itatós papírt tett a lapra, hogy ha netán becsukódna a könyv, ne áztassa el a borítót a tinta, s még egy kis ideig forgatta a kezében a pennát.
Itatós papírt tett a lapra, hogy ha netán becsukódna a könyv, ne áztassa el a borítót a tinta, s még egy kis ideig forgatta a kezében a pennát.
Ekkor a folyosóról Shyara szapora léptei hallatszottak, majd hirtelen elhaltak, és szapora kopogás váltotta fel ezen hangokat..
Yzarr hallotta a hirtelen elhaló lépteket, majd letette a pennát
a tartójába és maga elé fogott egy könyvet.
- Szabad! - kiáltott ki
és ücsörött tovább a könyvtárszobában. Egy képes könyvet lapozgatva. A nyugalom
álcája mögé bújt. Remélte, hogy a felelős jön és hamis reményekbe ringathatja.
Shyara mosolygós, enyhén kipirult azaz elsötétedett arca bukkant fel, majd belépett és bezárta maga után az ajtót.
- Na, gyors voltam? - kérdezte vidoran, majd odasétált a hímhez, és letette elé a kapott holmikat. Ezután kicsit távolabb állt, hogy ha esetleg Yzarr felpattanna, akkor se a meztelensége legyen az első, amit meglát belőle.
Shyara mosolygós, enyhén kipirult azaz elsötétedett arca bukkant fel, majd belépett és bezárta maga után az ajtót.
- Na, gyors voltam? - kérdezte vidoran, majd odasétált a hímhez, és letette elé a kapott holmikat. Ezután kicsit távolabb állt, hogy ha esetleg Yzarr felpattanna, akkor se a meztelensége legyen az első, amit meglát belőle.
- Határozottan.. - felelte egy az arcán gyorsan átfutó, dicsérő
mosoly kíséretében. Majd letette maga elé a kezében tartott könyvet és
összefogta a derekán a térdig érő fürdő lepedőt. - Megtenné, hogy vár a
hálóban, amíg felöltözöm, vagy asszisztálni kíván?- pillantott kérdőn a
nőstényre.
Shyara már perdült is kifelé a könyvtárszoba ajtaján.
- Persze, bocsánat! - mondta könnyedén, majd immár kintről, visszaszólt.
- Egyébként Ettoin üzeni, hogy egy fertályóra és küldi a fiát. Meg a szabó is hamarosan jön. - A Kisnőstény nem véletlenül használta a fia szót, remélte, hogy az Ettoinnal való kapcsolata egyfajta mentőöv lehet a gyereknek.
Yzarr szemügyre vette a kapott göncöket.
Shyara már perdült is kifelé a könyvtárszoba ajtaján.
- Persze, bocsánat! - mondta könnyedén, majd immár kintről, visszaszólt.
- Egyébként Ettoin üzeni, hogy egy fertályóra és küldi a fiát. Meg a szabó is hamarosan jön. - A Kisnőstény nem véletlenül használta a fia szót, remélte, hogy az Ettoinnal való kapcsolata egyfajta mentőöv lehet a gyereknek.
Yzarr szemügyre vette a kapott göncöket.
~ Ágyékkötőő... Hosszú... ~
Ideges horkantással méregette a sötétkék darabot. Ha kiment a
nőstény ha nem, ledobta magáról a törölközőt és elkezdte megkötni a csípőjén az
ágyékkötőt..
~ Szerencse, hogy nem csipkés, igazán átlátszana...~
- Valen, Ő felelős a ruháim eltűnéséért? - lépett ki még így is
félmeztelenül, ám a naplóval a kezében a szobából. - Mától elvileg Önnálóan
foglalkozna a fiatalokkal, a házban.- morogta miközben az orrnyergét
masszírozta, s letette a könyvet az ágyára.
- Öhm.. azt hiszem, annyira megörült, hogy magához osztották be,
hogy kissé túllőtt a célon - próbálta mentegetni a fiút Shyara kuncogva és
kissé kimosolyogta Valen túlbuzgóságát. - De igen. Ő.
- Pompás... - morogta halkan,- és még a szabót is most varrják a
nyakamba... - sóhajtotta morcosan. A tükör elé lépett és szemügyre vette magát
benne. , elölről, oldalról és hátulról is.
~Majdnem mintha meztelen volnék~
S majdnem... A selyem úgy omlott le a fertályán, mintha
csak meztelen volna.
- Magára hagyjam, és visszajöjjek, ha tényleg fájok? -
kérdezte-ajánlotta Shayra halkan, mert látta, hogy a hím nem nagyon ugrál
örömében.
- Csak nem zavarban van? - fordult meg lassan, kimérten, s
vigyorogva vette szem ügyre a máskor olyan távolságtartó nőstényt, aki az
elmúlt percekben, igazán fesztelenül és kissé szeleburdin viselkedett a közelében.
Shya felkuncogott, és kissé megszeppenten pislogott a hímre.
- Úgy nézek ki? - kérdezte meglepetten, majd megrázta a fejét.- Egyébként szerintem nem...csak.. azt hiszem, örülök, hogy még nem harapta le a fejemet - vallotta be egy széles, őszinte mosoly kíséretében.
Shya felkuncogott, és kissé megszeppenten pislogott a hímre.
- Úgy nézek ki? - kérdezte meglepetten, majd megrázta a fejét.- Egyébként szerintem nem...csak.. azt hiszem, örülök, hogy még nem harapta le a fejemet - vallotta be egy széles, őszinte mosoly kíséretében.
Yzarr egy “Csakugyan?” pillantás kíséretében megeresztett egy
farkasvigyort
Ezzel elérte, hogy a Kisnőstény elpiruljon és lesüsse a szemét.
- Nnaaaa.... -
tiltakozott ártatlan, kislányos hangon. - Most mi vaan? - kérdezte, miközben
kissé beljebb húzta a nyakát.
- Én kérdeztem előbb... - Yzarr halk, figyelmeztető hangjába
azért vegyült némi jókedv is, most. A mostani haragot nem a nőstényen akarta
kitölteni és elvileg nyugodtabb kedélyek között is meg tudnák beszélni a
korábbi nézeteltérésüket, minden csak a mostani ruhás elbeszélgetésen fog
múlni.
- És én válaszoltam is... - mondta a lány továbbra is kissé megszeppenve, egy picit értetlenül. Nem tudta, mit akar tudni a hím. Az ágyhoz ballagott, majd megállt.
- Leülhetek? - kérdezte, hiszen tanult a legutóbbi ágy körüli vitájukból, és ezúttal nem akarta megsérteni a hímet.
- És én válaszoltam is... - mondta a lány továbbra is kissé megszeppenve, egy picit értetlenül. Nem tudta, mit akar tudni a hím. Az ágyhoz ballagott, majd megállt.
- Leülhetek? - kérdezte, hiszen tanult a legutóbbi ágy körüli vitájukból, és ezúttal nem akarta megsérteni a hímet.
Kérdőn pillantotta nőstényre, miközben megeresztett egy
nyújtózkodást. Átsétált a fürdőbe, ahonnan citromfű és menta illata szűrődött
ki, kinyitotta az ottani ajtót és úgy szólt vissza.
- Nyugodtan! Esetleg óhajtja megvárni Valent is? - kérdezte
emeltebb hangon, hogy hallja a nőstény is. Egyébként pakolt, elpakolta a
fürdéshez használt cuccait.
Shya nem tudta eldönteni, a hím gúnyolódik-e.
- Remélem, nem gond! - szólt vissza Yzarrnak. - Nagyon be volt rezelve, és szeretném látni, hogy túléli. - Bár szavai bosszantóak lehettek, ha a hím kinézett volna Shyára, a lány arcán honoló vigyorból sejthette volna, hogy Shya csak cukkolja.
Shya nem tudta eldönteni, a hím gúnyolódik-e.
- Remélem, nem gond! - szólt vissza Yzarrnak. - Nagyon be volt rezelve, és szeretném látni, hogy túléli. - Bár szavai bosszantóak lehettek, ha a hím kinézett volna Shyára, a lány arcán honoló vigyorból sejthette volna, hogy Shya csak cukkolja.
- Szolgák védőszentje! - sóhajtotta Yzarr miközben kilépett a
fürdőből, az ajtófélfának támaszkodva. - Ha eddig nem halt bele a sokkba, hogy
elvétette a lépést, ezután is biztos meg fog állni két lábon... - merengett el
Yzarr.
Shyara vigyora kellemes mosollyá szelídült, majd vállat vont.
- Hasznos, ha a sötételf lánya jó viszonyt ápol a szolgákkal. Ugyanakkor... kövezzen meg, de kíváncsi vagyok, hogy kezelik az ilyen hibákat. Nálunk általában utólag derült ki, hogy valamelyik szolgáló elrontott valamit, amikor feltűnt az illető hiánya. - A lány hangján érezhető volt, hogy nem helyesli ezt a fajta megoldást. - Ha a komornám elrontott valamit, inkább figyelmeztettem, vagy megcsináltam helyette, csak ne kerüljön bajba.
- Hasznos, ha a sötételf lánya jó viszonyt ápol a szolgákkal. Ugyanakkor... kövezzen meg, de kíváncsi vagyok, hogy kezelik az ilyen hibákat. Nálunk általában utólag derült ki, hogy valamelyik szolgáló elrontott valamit, amikor feltűnt az illető hiánya. - A lány hangján érezhető volt, hogy nem helyesli ezt a fajta megoldást. - Ha a komornám elrontott valamit, inkább figyelmeztettem, vagy megcsináltam helyette, csak ne kerüljön bajba.
Elmerengve hallgatta a Kisnőstény szavait, neki Dorean az ilyen
hű barátja. Mert ez az volt, a két nőstény között is, legalábbis így gondolta.
Viszont még nem tudta megoldani a nyelvét, hogy beszéljen az ő
gyerekkoráról, hogy milyen balhékat tusolt el Doreannak, vagy neki Dorean.
Volt, hogy kihasználták a hasonlóságukat. Mert igencsak korán megismertették a
barátjával azt a szemcseppentőt, ami megváltoztatja Yzarr szemszínére az
íriszeit...
Az ajtón ekkor kopogtattak, mire Shya felkapta a fejét, de
még véletlenül sem szólalt meg. Ez Yzarr és Valen problémája volt, tudta, hogy
semmi köze hozzá.
Helyek:
1.rész
Ez nagyon vicces rész lett! fel kellett röhögnöm, hogy egy szál f...ba áll, és óbégat a fenséges úr, miközben ki van a fenséges segge. hihihihi
Komolyan még most is vigyorognom kell!!!!! XD
Hát... könnyesre röhögtem a komidon :'D