Yzarr fenyegetően felmordult.
- A hölgy, nem most lesz elintézve, nem akkor amikor te úgy óhajtod. Hozz két kanalat, aztán távozhatsz! - egyenesedett ki ültében Yzarr és gleccserfehér pillantását a gyerekre emelte.
Bár tetszett a hímnek a kölyök merészsége, nem most volt itt az ideje a klán dolgaival foglalkozni.Morogva ereszkedett vissza a székére és figyelmét lekötötte a túloldalt felhangzó durranás.
Shya csendesen figyelte a hímet, s igyekezett semleges arcot ölteni.
hyara kissé töprengő, semleges hangon szólalt meg, miután egy pillanatig még a távozó fiatal után nézett.
- Úgy tűnik, nem volt a bálon, mikor Ön beszédet tartott, s azt hiszi, cask az egyik hódítása vagyok a mai estén.
- Meglehet, de csodákat nem várhatunk el, még akkor sem ha egy kis faluról van szó... - egyrészt zavarta, hogy a nőstényt egy estés kalandnak akarta a kölyök beállítani, amikor még maga sem tudja, hogy hányadán áll vele kapcsolatban, a másik a zavarás ténye maga. - Mindazon által ha tényleg nincsenek szülei... -
~ A klánban talán lenne helye...~
- Nem kéne kallódnia... Ha nem szükséges. - fejezte be Yzarr végül.
Shyara csendben bólogatott, s a hím zavaros fehér tekintete nem kerülte el a fiygelmét. Jólesett neki, hogy Yzarr rendre utasította a fiút, s nem hagyta, hogy a kölyök egyszeri kalandnak nézze őt. Ugyanakkor nem haragudott rá, és sajnálta is az árvasága miatt, így bólintott.
- Nem tudna neki találni valami háztáji munkát? Biztosan nem tiltakozna, akármit kap is, hiszen látta, mennyire mfelnéz Önre.
- Majd elválik. - bólintott egyetértőn Yzarr, s épp szólásra nyitotta az ajkát, hogy kérdezzen a nősténytől, ám két apró hófehér hajú, kipirult arcú gyermek sötételf megakadályozta őt ebben.
- Themarné Asszonyság, néniek csináltuk ezt! - Yzarr megadóan könyökölt az asztalra, majd fél szemmel a poharát fikszírozta a másikkal a triót tüntette ki a figyelmével.
Shyara pedig azzal al endülettel félrenyelte a frissítőjét, s heves köhögésbe
Miközben tisztelettel pillantottak az Utódra is, őt már nem merték megszólítani.
Shyara elővigyázatosa letette a poharát, bár koppanásából ítélve lecsapásnak is lehetne nevezni a mozdulatot, s könnybelábadt szemekkel próbált megszabadulni a félrecsúszott italtól.
Yzarr azonnal megemelkedett s az asztalt megkerülve, a nőstény mellé hajolt, hogy pár apróbb ütést mérhessen annak hátára a félre nyelés miatt.Yzarr mozdulatai hatásosnak bizonyultak, s végül Shyara a tenyerét feltartva jelezte, hogy elég lesz, s reszketegen vett mély levegőt, majd megtörölte a szemét. Egy kis krákogás után meg is tudott szólalni, s az immár tényleg megszeppent lánykák felé fordult, akik kezükben fehér virágokból készített csokrot tartottak, itt-ott apróbb, lila virágocskákkal tarkítva.
kislányok megszeppenve ácsorogtak, hol a hímre pillantva hol pedig a nőstényre.
- Jól tetszik lenni? Ugye nem mi bántottuk? - kérdezték aggódva az apró lánykák.- kérdezték halkan, szégyellősen a nősténytől, s egyúttal talán a hímtől aki úgy tűnt, hogy nagyobb eséllyel fog megszólalni, mint a nőstény.
Shya a köhögéstől kissé fáradtan rázta meg a fejét, s igyekezett bátorító mosolyt caslni az arcára.
- Jól vagoyk, köszönöm. - szavai közben Yzarra is odapillantott, jelezve, hogy ez a hímre is vonatkozik. - De nem hívhatnátok inkább Shyának, vagy Shyarának? - kérte, s tekintete szinte esdekelt.
Ám, Yzarr csak állt és figyeltea jelentet, miközben felegyenesedett a nőstény mellett, s helyet foglalt a mellette levő széken, háttal a tónak, szembe az erkély többi vendégével.
nem vagoyk még olyan öreg - magarázta, hátha ezt megértik a lányok, és sürgősen kapcsolnak
- Nem szabad! - jött a felnőttesebb hang, a gyermekek mögül.
- Mi lenne, ha Kisasszonynak szólítanátok. - szúrta be Yzarr, a gyermekek felügyelőjáre pillantva, vagy talán az apjára.
A Kisnőstény bólogatott, jelezve, az is megteszi.
- Igen, az jó lesz, és a Kígyó is örülni fog neki, hgoy tisztelettel bánunk, a nőstényével! Ugye bátyus?! - pillantott fel rajongva a testvérére az egyik lányka.
Yzarr felszisszent, a pillantása megkeményedett, s nem törődöm módon fordította arcát egészen más irányba.
Ezt hallva azonban Shya bosszankodása és riadalma az Asszonyság elnevezéstől átalakult, s helyét megértés és egy bátrabb mosoly vette át.
megsimogatta a hozzá közelebb álló lánykát, s annak bátyjára pillantott.
- Nem attól lesztek tisztelettudók, hogy olyan néven neveztek, ami udvarias, de nekem kényelmetlen - mondta kedvesen. - A hangotok és viselkedésetek elárulja, mit gondoltok, és azzal, hogy nem hívtok úgy, csak a kérésemet tartanátok tiszteletben.
Yzarr fél füllel a nőstény magyarázatát hallgatta, miközben megmasszírozta az orrnyergét. Eközben az egyik lány átnyújtotta a virágot a nősténynek, s mélyen meghajoltak előtte, pukeddilt eresztettek meg Yzarrnak és boldogan mosolyogtak a párosra.
Shya is elmosolyodott a kicsik udvarias gesztusain, s viszonzásul maga is biccentett.
- Köszönöm szépen. Ti hoztátok utánam a cipőimet is, ugye?- kérdezte kedvesen, miközben átvette a virágokat, s leguggolva a kicsikhez, két-két puszival kedveskeett a csokorért
Igen Kisasszony, nem szerettük volna ha megfázik! Anya is mindig ránk szól! Nem lenne jó ha a Kisasszony is megbetegedne! - felelték felváltva, szinte mintha begyakorolták volna, a fülük végéig elpirultak a puszitól.
Kisnőstény szemöldöke csodálkozva megrándult a lánykák szavaira, de több jelét nem adta, hogy furcsállná azok beszédstílusát.
- Ééértem Nos, akkor azt hiszem, anyukátok is megérdemel egy-egy puszit. Átadjátok neki a nevmben, ugye? - mosoylgott szélesen, s kedvesen biccentett azillemtudó bátynak is.
A báty szintén visszabiccentett a párosnak, s mihamarabb elkormányozta a helyszínről a húgait is
Átadjuk! - kiáltották kórusban a nőstény felé de már sokkal távolabbról. Nagyon meg voltak szeppenve, és össze vissza hablatyoltak, de nekik nagyon tetszett a nőstény és olyan szép lila szemei vannak! Mindenkinek el fogják ujságolni!
Hogy látták közelről és virágot is adtak neki, és nagyon kedves, legalább annyira mint a Themar leányka.
Yzarr szótlanul kortyolt az italából, majd a csokorra pillantott.
- Nagyon szép. - állapította meg, neki is egyből feltüntek a lila apró virágocskák is.
Shyara halkan kuncogott, hallva a lánykák további izgatott csicsergését, s elnéző fejcsóválással fordult vissza Yzarrhoz, hogy a karjában tartott csokrot letegye az asztalra.
- Szerintem is -bólintott eltöprengve, majd csodálkozva nézte a virágok elmosódó körvonalait.
Yzarr a nőstényre pillantott hallva a furcsa tónust annak hangjában. Enyhe szemöldök ráncolással állapította meg a párás tekintetet.
- Ugye... ~ nem fog sírni?~ szerencse, hogy csak gondolatban folytatta a mondatot, elég ha épp neki van rossz hangulata. Egyetlen pozitívum volt, hogy a korábbi kölyök már meg is hozta a kanalaikat szalvétába csomagolva. - Miért pityereg? - kérdezte inkább.
Shya megrázta a fejét, s könnyes szemei ellenére elmosolyodott
- Bocsánat. Csak... furcsa ez a népszerűség. A falusiak tisztelete, az, hogy a kicsik kedvelnek. hittelenkedve ráza a fejét, s széttárta karját. - Csak nehéz elhinni. Annyira... szokatlan. ismerte be végül.
Yzarr elgondolkodva pillantott a nőstényre majd a kiürült saját poharára töltött magának, miközben megszólalt.
- Nos, ez részben talán a családom nevének köszönhető s talán annak, hogy visszahúzódóbb életet élünk, nem folyunk annyira bele a politikába... S jobban törődünk a környezetünkkel... - vágott bele a fél igazságba a hím.
fejezte be végül a féligazsággal a hím.
- Apám és Elriath mindig is nagy figyelmet fordított a kis falvainkra.
Egy ideig nem értettem, hogy miért, hiába magyarázták az előnyeit a dolognak, de mostanra már, belátom volt értelme a szavaiknak.
Shya elmosolyodott, s bólintott.
- Megértem. A politikához nekem sem sok kedvem van, és nem is folytam bele soha, ha tehettem. Persze, ennek kárát is láttam már, de.. nincs nekem arra energiám, hogy a sok különböző érdeket átlássam, és folyton a hátam mögé figyeljek.
- nem oson-e mögöttem valamelyik véletlenül megsértett tárgyalópartnerem.
- Jobb észrevétlennek maradni, még akkor is, ha az illető érti az intrikát, nem hogy akkor, ha hozzá se tud szagolni! Yzarr kelletlenül felkacagott hallva a nőstény szavait. Vajon mikor mondhatja el neki, hogy ez a bájos közösség is részben csak egy álca, tényleg törődnek a falu lakóival, de a politikában is igen jól mozognak. Elriath biztosította róla, hogy a királyi család bizalma továbbra sem ingott meg feléjük, mindazon által voltak feladatok, amelyeket míg nem volt a családjával elvégzett az udvar felé is ,még ha ezt nem is verte túl agy dobra. Sóhajtva dőlt háta, majd fülét megütötte az első durranás, s a válla fölött pillantott hátra.
Felkelt a székről és az erkély korláthoz lépett, a nőstény felé nyújtotta a kezét, hogy maga mellé hívja.
meglepve ezzel Shyarát, ugyanakkor jóleső érzést keltve figyelmességével a lányban. A Kisnőstény öntött még az áfonyás frissítőből, s magával víve poharát, csatlakozott Yzarrhoz, elfogadva a hím karját. A csodálkozó falusiak között éjcsillámnak nevezett tűzijátékok
Yzarr srégen maga elé terelte a nőstényt, úgy hogy csak a karja érinthesse annak hátát, a törzse oldalt helyezkedett el a nőstény mellett. Az égre pillantott, majd a nőstényre, a hangzavar teljesen körbe vette őket.
- Mit szólna ha azt mondanám, hogy az apja nagyon rossz lóra tett, az irányítható és bekebelezhető család terén velünk? - kérdezte a nőstényhez hajolva. Egy cseppet sem emelte meg a hangját, mégis valahogy jól érhetően csengtek a hangzavar ellenére is.
Shyara meglepődött, hogy a hím ilyen közel hajolt hozzá,majd hallva annak szavai, olyasmit tett, amire Yzarr minden bizonnyal nem számított: dorombolva, búgón felkacagott.
- Hogy mit szólnék? Csak annyit, hogy: Helllyeees... - kúszott széles, szinte már ragadozóvigyor a lány ajkára, hangja doromboló volt, miközben az utolsó szót kimondta..
Yzarr valóban meghökkent a nőstény szavait hallva egy pillanatra elgondolkodva pillantott a pisze orr tulajdonosára, majd a tekintetét ő is az ég felé vetette, többet nem szólt.
Talán még egy elégedett mosoly is megjelent az arcán, felesleges lett volna pillanatnyilag többet kérdeznie, hiszen a korábbi morajlás csak jobban felerősödött, ámuldozós kiáltások is vegyültek a csillámjátékba, hördülések és tapsok is. Egy-egy rövidebb szünet után.
-A korábbi meghatódásából ítélve nem sok kedvélt lelhette odahaza... - puhatolózott finoman, persze ezt azt ő is tudhatott, de más a nőstény szájából olvasni, mint egy a tényekre szorítkozott jelentést olvasni, ami távolságtartón számol be az eseményekről, szereplőkről.
Shya csillogó tekintete a tűzijáték fényeiről ismét Yzarra vándorolt, s tétován megcsóválta a fejét. Válaszából hiányzott az iménti elragadtatott dorombolás.
- A húgom gondoskodott róla, hogy ne higgyek a testvéri szeretet elszakíthatatlan kötelékében, atyám pedig megszégyenített, megalázott. A szolgák parancsra cselekedtek, rájuk nem haragszom. De nem ismerem őket, mondhatni semleges a viszonyunk. Az egyetlen, akit szeretek és féltek, az anyám.
-Ha biztosra vehetném, hogy Neki nem esik baja, akkor nem érdekelne az sem, ha az egész birtok lángokban úszik... Talán még megnyugvást is adna.... - tette hozzá elmerengve, csendesen a lány.
Yzarr figyelmesen hallgatta a nőstényt, furcsa volt ezeket a szavakat hallania a nőstény szájából, ráadásul a saját családjával kapcsolatban. Valahogy ha szóba került mindig felfoghatatlan volt a számára a testvéri szeretet hiánya, és most ez... A valaha volt otthonát akarná felégetni a nőstény... Szótlanul figyelte a tűzijátékot, elvette a kezét a nőstény háta mögül, s rátámaszkodott az erkély korlátjának, csak egy kicsit ereszkedtek meg a vállai. Fáradt volt s szeretett volna haza menni.
- A hölgy, nem most lesz elintézve, nem akkor amikor te úgy óhajtod. Hozz két kanalat, aztán távozhatsz! - egyenesedett ki ültében Yzarr és gleccserfehér pillantását a gyerekre emelte.
Bár tetszett a hímnek a kölyök merészsége, nem most volt itt az ideje a klán dolgaival foglalkozni.Morogva ereszkedett vissza a székére és figyelmét lekötötte a túloldalt felhangzó durranás.
Shya csendesen figyelte a hímet, s igyekezett semleges arcot ölteni.
hyara kissé töprengő, semleges hangon szólalt meg, miután egy pillanatig még a távozó fiatal után nézett.
- Úgy tűnik, nem volt a bálon, mikor Ön beszédet tartott, s azt hiszi, cask az egyik hódítása vagyok a mai estén.
- Meglehet, de csodákat nem várhatunk el, még akkor sem ha egy kis faluról van szó... - egyrészt zavarta, hogy a nőstényt egy estés kalandnak akarta a kölyök beállítani, amikor még maga sem tudja, hogy hányadán áll vele kapcsolatban, a másik a zavarás ténye maga. - Mindazon által ha tényleg nincsenek szülei... -
~ A klánban talán lenne helye...~
- Nem kéne kallódnia... Ha nem szükséges. - fejezte be Yzarr végül.
Shyara csendben bólogatott, s a hím zavaros fehér tekintete nem kerülte el a fiygelmét. Jólesett neki, hogy Yzarr rendre utasította a fiút, s nem hagyta, hogy a kölyök egyszeri kalandnak nézze őt. Ugyanakkor nem haragudott rá, és sajnálta is az árvasága miatt, így bólintott.
- Nem tudna neki találni valami háztáji munkát? Biztosan nem tiltakozna, akármit kap is, hiszen látta, mennyire mfelnéz Önre.
- Majd elválik. - bólintott egyetértőn Yzarr, s épp szólásra nyitotta az ajkát, hogy kérdezzen a nősténytől, ám két apró hófehér hajú, kipirult arcú gyermek sötételf megakadályozta őt ebben.
- Themarné Asszonyság, néniek csináltuk ezt! - Yzarr megadóan könyökölt az asztalra, majd fél szemmel a poharát fikszírozta a másikkal a triót tüntette ki a figyelmével.
Shyara pedig azzal al endülettel félrenyelte a frissítőjét, s heves köhögésbe
Miközben tisztelettel pillantottak az Utódra is, őt már nem merték megszólítani.
Shyara elővigyázatosa letette a poharát, bár koppanásából ítélve lecsapásnak is lehetne nevezni a mozdulatot, s könnybelábadt szemekkel próbált megszabadulni a félrecsúszott italtól.
Yzarr azonnal megemelkedett s az asztalt megkerülve, a nőstény mellé hajolt, hogy pár apróbb ütést mérhessen annak hátára a félre nyelés miatt.Yzarr mozdulatai hatásosnak bizonyultak, s végül Shyara a tenyerét feltartva jelezte, hogy elég lesz, s reszketegen vett mély levegőt, majd megtörölte a szemét. Egy kis krákogás után meg is tudott szólalni, s az immár tényleg megszeppent lánykák felé fordult, akik kezükben fehér virágokból készített csokrot tartottak, itt-ott apróbb, lila virágocskákkal tarkítva.
kislányok megszeppenve ácsorogtak, hol a hímre pillantva hol pedig a nőstényre.
- Jól tetszik lenni? Ugye nem mi bántottuk? - kérdezték aggódva az apró lánykák.- kérdezték halkan, szégyellősen a nősténytől, s egyúttal talán a hímtől aki úgy tűnt, hogy nagyobb eséllyel fog megszólalni, mint a nőstény.
Shya a köhögéstől kissé fáradtan rázta meg a fejét, s igyekezett bátorító mosolyt caslni az arcára.
- Jól vagoyk, köszönöm. - szavai közben Yzarra is odapillantott, jelezve, hogy ez a hímre is vonatkozik. - De nem hívhatnátok inkább Shyának, vagy Shyarának? - kérte, s tekintete szinte esdekelt.
Ám, Yzarr csak állt és figyeltea jelentet, miközben felegyenesedett a nőstény mellett, s helyet foglalt a mellette levő széken, háttal a tónak, szembe az erkély többi vendégével.
nem vagoyk még olyan öreg - magarázta, hátha ezt megértik a lányok, és sürgősen kapcsolnak
- Nem szabad! - jött a felnőttesebb hang, a gyermekek mögül.
- Mi lenne, ha Kisasszonynak szólítanátok. - szúrta be Yzarr, a gyermekek felügyelőjáre pillantva, vagy talán az apjára.
A Kisnőstény bólogatott, jelezve, az is megteszi.
- Igen, az jó lesz, és a Kígyó is örülni fog neki, hgoy tisztelettel bánunk, a nőstényével! Ugye bátyus?! - pillantott fel rajongva a testvérére az egyik lányka.
Yzarr felszisszent, a pillantása megkeményedett, s nem törődöm módon fordította arcát egészen más irányba.
Ezt hallva azonban Shya bosszankodása és riadalma az Asszonyság elnevezéstől átalakult, s helyét megértés és egy bátrabb mosoly vette át.
megsimogatta a hozzá közelebb álló lánykát, s annak bátyjára pillantott.
- Nem attól lesztek tisztelettudók, hogy olyan néven neveztek, ami udvarias, de nekem kényelmetlen - mondta kedvesen. - A hangotok és viselkedésetek elárulja, mit gondoltok, és azzal, hogy nem hívtok úgy, csak a kérésemet tartanátok tiszteletben.
Yzarr fél füllel a nőstény magyarázatát hallgatta, miközben megmasszírozta az orrnyergét. Eközben az egyik lány átnyújtotta a virágot a nősténynek, s mélyen meghajoltak előtte, pukeddilt eresztettek meg Yzarrnak és boldogan mosolyogtak a párosra.
Shya is elmosolyodott a kicsik udvarias gesztusain, s viszonzásul maga is biccentett.
- Köszönöm szépen. Ti hoztátok utánam a cipőimet is, ugye?- kérdezte kedvesen, miközben átvette a virágokat, s leguggolva a kicsikhez, két-két puszival kedveskeett a csokorért
Igen Kisasszony, nem szerettük volna ha megfázik! Anya is mindig ránk szól! Nem lenne jó ha a Kisasszony is megbetegedne! - felelték felváltva, szinte mintha begyakorolták volna, a fülük végéig elpirultak a puszitól.
Kisnőstény szemöldöke csodálkozva megrándult a lánykák szavaira, de több jelét nem adta, hogy furcsállná azok beszédstílusát.
- Ééértem Nos, akkor azt hiszem, anyukátok is megérdemel egy-egy puszit. Átadjátok neki a nevmben, ugye? - mosoylgott szélesen, s kedvesen biccentett azillemtudó bátynak is.
A báty szintén visszabiccentett a párosnak, s mihamarabb elkormányozta a helyszínről a húgait is
Átadjuk! - kiáltották kórusban a nőstény felé de már sokkal távolabbról. Nagyon meg voltak szeppenve, és össze vissza hablatyoltak, de nekik nagyon tetszett a nőstény és olyan szép lila szemei vannak! Mindenkinek el fogják ujságolni!
Hogy látták közelről és virágot is adtak neki, és nagyon kedves, legalább annyira mint a Themar leányka.
Yzarr szótlanul kortyolt az italából, majd a csokorra pillantott.
- Nagyon szép. - állapította meg, neki is egyből feltüntek a lila apró virágocskák is.
Shyara halkan kuncogott, hallva a lánykák további izgatott csicsergését, s elnéző fejcsóválással fordult vissza Yzarrhoz, hogy a karjában tartott csokrot letegye az asztalra.
- Szerintem is -bólintott eltöprengve, majd csodálkozva nézte a virágok elmosódó körvonalait.
Yzarr a nőstényre pillantott hallva a furcsa tónust annak hangjában. Enyhe szemöldök ráncolással állapította meg a párás tekintetet.
- Ugye... ~ nem fog sírni?~ szerencse, hogy csak gondolatban folytatta a mondatot, elég ha épp neki van rossz hangulata. Egyetlen pozitívum volt, hogy a korábbi kölyök már meg is hozta a kanalaikat szalvétába csomagolva. - Miért pityereg? - kérdezte inkább.
Shya megrázta a fejét, s könnyes szemei ellenére elmosolyodott
- Bocsánat. Csak... furcsa ez a népszerűség. A falusiak tisztelete, az, hogy a kicsik kedvelnek. hittelenkedve ráza a fejét, s széttárta karját. - Csak nehéz elhinni. Annyira... szokatlan. ismerte be végül.
Yzarr elgondolkodva pillantott a nőstényre majd a kiürült saját poharára töltött magának, miközben megszólalt.
- Nos, ez részben talán a családom nevének köszönhető s talán annak, hogy visszahúzódóbb életet élünk, nem folyunk annyira bele a politikába... S jobban törődünk a környezetünkkel... - vágott bele a fél igazságba a hím.
fejezte be végül a féligazsággal a hím.
- Apám és Elriath mindig is nagy figyelmet fordított a kis falvainkra.
Egy ideig nem értettem, hogy miért, hiába magyarázták az előnyeit a dolognak, de mostanra már, belátom volt értelme a szavaiknak.
Shya elmosolyodott, s bólintott.
- Megértem. A politikához nekem sem sok kedvem van, és nem is folytam bele soha, ha tehettem. Persze, ennek kárát is láttam már, de.. nincs nekem arra energiám, hogy a sok különböző érdeket átlássam, és folyton a hátam mögé figyeljek.
- nem oson-e mögöttem valamelyik véletlenül megsértett tárgyalópartnerem.
- Jobb észrevétlennek maradni, még akkor is, ha az illető érti az intrikát, nem hogy akkor, ha hozzá se tud szagolni! Yzarr kelletlenül felkacagott hallva a nőstény szavait. Vajon mikor mondhatja el neki, hogy ez a bájos közösség is részben csak egy álca, tényleg törődnek a falu lakóival, de a politikában is igen jól mozognak. Elriath biztosította róla, hogy a királyi család bizalma továbbra sem ingott meg feléjük, mindazon által voltak feladatok, amelyeket míg nem volt a családjával elvégzett az udvar felé is ,még ha ezt nem is verte túl agy dobra. Sóhajtva dőlt háta, majd fülét megütötte az első durranás, s a válla fölött pillantott hátra.
Felkelt a székről és az erkély korláthoz lépett, a nőstény felé nyújtotta a kezét, hogy maga mellé hívja.
meglepve ezzel Shyarát, ugyanakkor jóleső érzést keltve figyelmességével a lányban. A Kisnőstény öntött még az áfonyás frissítőből, s magával víve poharát, csatlakozott Yzarrhoz, elfogadva a hím karját. A csodálkozó falusiak között éjcsillámnak nevezett tűzijátékok
Yzarr srégen maga elé terelte a nőstényt, úgy hogy csak a karja érinthesse annak hátát, a törzse oldalt helyezkedett el a nőstény mellett. Az égre pillantott, majd a nőstényre, a hangzavar teljesen körbe vette őket.
- Mit szólna ha azt mondanám, hogy az apja nagyon rossz lóra tett, az irányítható és bekebelezhető család terén velünk? - kérdezte a nőstényhez hajolva. Egy cseppet sem emelte meg a hangját, mégis valahogy jól érhetően csengtek a hangzavar ellenére is.
Shyara meglepődött, hogy a hím ilyen közel hajolt hozzá,majd hallva annak szavai, olyasmit tett, amire Yzarr minden bizonnyal nem számított: dorombolva, búgón felkacagott.
- Hogy mit szólnék? Csak annyit, hogy: Helllyeees... - kúszott széles, szinte már ragadozóvigyor a lány ajkára, hangja doromboló volt, miközben az utolsó szót kimondta..
Yzarr valóban meghökkent a nőstény szavait hallva egy pillanatra elgondolkodva pillantott a pisze orr tulajdonosára, majd a tekintetét ő is az ég felé vetette, többet nem szólt.
Talán még egy elégedett mosoly is megjelent az arcán, felesleges lett volna pillanatnyilag többet kérdeznie, hiszen a korábbi morajlás csak jobban felerősödött, ámuldozós kiáltások is vegyültek a csillámjátékba, hördülések és tapsok is. Egy-egy rövidebb szünet után.
-A korábbi meghatódásából ítélve nem sok kedvélt lelhette odahaza... - puhatolózott finoman, persze ezt azt ő is tudhatott, de más a nőstény szájából olvasni, mint egy a tényekre szorítkozott jelentést olvasni, ami távolságtartón számol be az eseményekről, szereplőkről.
Shya csillogó tekintete a tűzijáték fényeiről ismét Yzarra vándorolt, s tétován megcsóválta a fejét. Válaszából hiányzott az iménti elragadtatott dorombolás.
- A húgom gondoskodott róla, hogy ne higgyek a testvéri szeretet elszakíthatatlan kötelékében, atyám pedig megszégyenített, megalázott. A szolgák parancsra cselekedtek, rájuk nem haragszom. De nem ismerem őket, mondhatni semleges a viszonyunk. Az egyetlen, akit szeretek és féltek, az anyám.
-Ha biztosra vehetném, hogy Neki nem esik baja, akkor nem érdekelne az sem, ha az egész birtok lángokban úszik... Talán még megnyugvást is adna.... - tette hozzá elmerengve, csendesen a lány.
Yzarr figyelmesen hallgatta a nőstényt, furcsa volt ezeket a szavakat hallania a nőstény szájából, ráadásul a saját családjával kapcsolatban. Valahogy ha szóba került mindig felfoghatatlan volt a számára a testvéri szeretet hiánya, és most ez... A valaha volt otthonát akarná felégetni a nőstény... Szótlanul figyelte a tűzijátékot, elvette a kezét a nőstény háta mögül, s rátámaszkodott az erkély korlátjának, csak egy kicsit ereszkedtek meg a vállai. Fáradt volt s szeretett volna haza menni.
Helyek:
1.rész
Előre is bocsi a kritikáért! Természetesen most sem a történetet szólnám meg, hanem a helyesírást. Látva a nyers változatot, hogy a színek még nincsenek a helyén ez érthető. Vannak elírások benne elég sok, (pl: a szó utolsó betűje a következő szó elsőjére tapadt, vagy lemaradt pár betű, esetleg szóköz hiányzik.)
DE...! Ettől még tökéletesen olvasható volt, és nagyon tetszett! :)
Kíváncsi lettem volna mi jár Yzarr fejében, miközben a nősténykét nézte, ahogy ő a gyerekekkel beszélget...
Frappáns megoldás lett a kisasszony megszólítás jóóóóóóó!!!
Úgy tűnik ez az este a közelkerülésükről szól/t. Beszélgettek, táncoltak, és egyre többször kerültek fizikai kapcsolatba is.
Ezekből kiindulva mi szegény epekedő olvasók végre reménykedhetünk abba, hogy a kis makacs párosunk előbb vagy utóbb ténylegesen is egy szerelmes kettőst fognak alakítani. (beérném az utolsó fejezet utolsó sorával is, ha addigra kerülnek össze, csak legyen happy edn...)
Semmi baj a kritkiáért, tudod, hogy nekem és bizton állíthatom Anának is mondhatod nyugodtan, hiszen nem szeretnék olyan munkát kiadni a kezünk alól, ami nem megfelelő. Bár szerény személyemet, állatira idegesíti, hogy itt szenvedek azzal a fehér háttérrel(ami nem kell oda...-.-" de mégis ott vaaan... -.-") és neeem tudok mit kezdeni vele, de egyelőre gyorsan beérem magunkat a blogvázlatban ( marha sok van még XD ) és utána ujra elkezdem átnézegetni meg szinezgetni meg mindenfene az egészet...
Ana meg épp tanul, de üzeni, hogy imádja a komijaidat! :D Ahogy én is :D
Hehehe:D Szervusz, Ruby=) örülök, hogy így lelkesedsz a párocskánkért. És bocsi az elgépelésekért, az általad írt hibák rendszerint hozzám köthetőek:D Iiigen, Yzarr véleményére én is kíváncsi lettem volna, de hát... Pasiból van, nem lelkizik annyit... :D
igen. Ez az este tényleg ilyen békés-ismerkedős volt:)