Google+ Haláli házasság: 65. A kanapén

Haláli házasság

Tetszett? :)

65. A kanapén

Shya halványan felkuncogott, bár hangja örömtelenül csengett. - Már eddig is nagyobb hatalma volt, mint ami számomra kedvező, s nem mellesleg, úgy tűnik, érzékem van ahhoz, hogy kiszolgáltassam magam ~önnek~.Ismét csak olyan dolog, amivel ha visszaél, magát minősíti, de ha megfelelően bánik vele, akkor még hasznát is veheti.

Yzarr ismét felnevetett ugyanolyan idegesen mint a korábban. Megdörzsölte a szemét és felmordult. Idegesítette, hogy nem lát, s az, ahogyan minősítették, az dühítette. Nem küldhette el a nőstényt, mert szüksége volt rá. Miért akarna megfelelni a nősténynek? Nem akart, tényleg tönkre tehetné. Még nem tudta, hogy mit kezd az információval.
- Ha ennek végre vége... - intett maga felé, - akkor nekiállok körbenézni a családi könyvtárban... és még egyéb helyeken.
Shya bólintott, majd mikor rájött, hogy a hím még mindig nem látja, hümmentett is.
- Rendben van.- Egy pillanatig majdnem megköszönte, de aztán rájött, hogy ha a gyanúja beigazolódik, akkor most maga alatt vágta a fát, úgyhogy inkább nem tette. Szavait méretes ásítás követte, majd ismét megszólalt.
 - Na és, hogy tervezte az ébren maradást? - kérdezte a lány könnyedebben, mint amilyen az iménti témájuk volt.
Yzarr felfigyelt a nőstény hangjára.
- Én, már biztos nem alszom el. Adott elég gondolkodni valót, ugyanakkor nem tehetem meg, hogy elaludjak, ki tudja, milyen következményekkel járna a szememre nézve... - morogta bosszankodva a saját hülyeségén.
- Esetleg énekeljek magának? Garantáltan ébren maradna... - ugratta a nőstényt. Persze tudott zongorázni, vakon is menne, de nem hitte hogy még egyszer a közelébe ülne... Azok után, ami Theresa és közte történt.
~“ Csak azért kértem, hogy zongorázz, mert addig sem legyeskedtél a közelemben”~
Úgy érezte, hogy egy része meghalt akkor azon az estén és teljesen kiüresedett, az a része ,ami a szépséget és a jóságot volt hivatott benne egyensúlyban tartani, kedvelte a zenét, kiskorában tanították énekelni és zongorázni is.
Athrea volt az első nő Theresa után, akinek énekelt, és Rea is viszonozta. Nem tudta, miért jutott ez eszébe, miért ajánlotta fel lehetőségként, még ha csak ugratásnak is, de nem akarta, hogy a szaván fogják.
A kisnőstény felkuncogott.
- Ha kedve van hozzá, miért ne? - kapott a lány a lehetőségen, majd eltöprengett. - Habár... nem vagyok benne biztos, hogy tényleg ébren tudna tartani, hacsak nem annyira szörnyű a hangja, hogy kikerget vele a világból.
Yzarr a fejét rázva kuncogott fel.
- Kihagynám. Egyébként kérdezze Yazit... - merengett el egy kicsit s egyúttal el is komorodott kissé a hangja. Majd zavartan megköszörülte a torkát.
- Menjen csak nyugodtan aludni, hallom, hogy álmos... - hallatszott Yzarr nyugodt hangja. - Most már el leszek idebent. -a hím ismét hátradöntötte a fejét a kanapén és csukott szemmel gondolkodott. A testtartása merev volt és haloványan vibráló. Megannyi érzelemmel birkózott éppen.  A nőstény feladata, az iménti éneklés lehetőségének felajánlása s a tetejében a szeme világa.
Shya felkelt a másik mellől, lesimította a szoknyáját, Jelei haalvány, de félreérthetetlen forrósággal figyelmeztették a lányt, hogy nem szerencsés távoznia. Ami azt illeti, Shya sem feltétlenül szeretett volna egyedül aludni, sajgó jelekkel kettesben maradva pedig még úgysem de tudta, hogy ő maga képtelen lenne ébren őrköni a hím mellett, és azért nem örölt volna, ha Yzarra kelletnél tovább vakoskodik, csak mert ő elmulasztotta idehívni a gyógyítót. .
-Tudom, hogy nem szívesen van velem, érzem. Menjen! - kezdett elege lenni az egészből. Ebből a semmittevésből, legalább következményektől mentesen aludhatna....
- VAAAALEEEEEEEN!!!!!- ordította el magát Yzarr és miután kieresztette a hangját torokköszörülve döntötte vissza a fejét a kanapéra.
A Kisnőstény értetlenül fordult vissza Yzarrhoz, s gondolatban próbálta megfogalmazni, hogy a másik téved....De meg sem bírt szólalni, csupán egy riadt sikkantásra futotta tőle, no meg a hozzá illő szökkenésre, hallva a hím váratlan ordítását. Mert a korábbi nagy csendhez képest ez bizony bömbölésnek tűnt...
- Miii az ördögöt óbégat?- fakadt ki a nőstény.
Mivel Yzarr nem látta a felé nyújtott poharat, így továbbra is szétvetett kezekkel ücsörgött.
- Ha Valenre van szüksége, elmondhatta volna nekem is, ha már távozóban vagyok, semmibe nem telt volna idehívni -magyarázta a Kisnőstény bosszúsan.
- Szeretek kiabálni nem tudta? Amellett pedig, így gyorsabb és egyszerűbb... A látvány óóó mit nem adnék, hogy lássam most Valent, mindjárt belépni azon az ajtón... - morogta cinikusan a hím.
- Mindamellett nem akartam, hogy miattam fáradozzon. Kisasszonyoknak általában ilyenkor ágyban a helye nem? - kérdezte szkeptikusan Yzarr.
Yzarr ütemesen dobolt a háttámlán az ujjával, kezdett egyre idegesebb lenni,leginkább a szeme miatt. Már hallotta Valen közeledő sietős lépteit.
~A kérdés csak az, hogy kiében? ~ jutott eszébe a Kisnősténynek, s olyannyira meglepődött saját szemtelen gondolatán, hogy nem is nagyon tudott mit válaszolni Yzarrnak. Az érkező Valen előtt még azelőtt kitárta az ajtót, hogy a komornyik bekopoghatott volna.
Valen kissé szedett-vedetten volt felöltözve, a nadrágjába még nem tűrte be az inget s kócos is volt valamelyest. Nagyot sóhajtott ,amikor megérkezett. Tekintetével egyből az Úrfit kereste. 
- Miben lehetek a szolgálatára eme korai órán?
Yzarr nem fordítptta arra a fejét csak meghallgatta a kérdést majd bólintott. 
- Szóljon a gyógyítónak, de előtte kísérje a Kisnőstényt a szobájába. - adta parancsba a mai napi teendőt.
A váratlan becenéven megemlített lány megtorpant, és kissé töprengve, kissé furcsálkodó szemöldökráncolással visszapislogott Yzarr felé, s keze önkéntelenül is a hasára csúszott, váratlanul felhevülő jeleire. A Hajnalkák ugyanis úgy tűnt, nem értékelték a Valennek adott parancsot. Shya tétován szólalt meg.
- Yzarr.... nem maradhatnék... mégis? - kérdezte csendesen.
A kedves megszólítás jólesett neki, még ha nem is teljesen tudta mire vélni. Bár úgy sejtette, a hím így kívánja jelezni, hogy nem őrá haragszik, s a kiáltás nem neki szólt.
Yzarr morogva dölt előre és dühösen, frusztráltan dörzsölte meg a szemeit. 
- Ehm... ~nem~ futott át a hím agyán a gondolat. -
A kedves megszólítás jólesett neki, még ha nem is teljesen tudta mire vélni. Bár úgy sejtette, a hím így kívánja jelezni, hogy nem őrá haragszik, s a kiáltás nem neki szólt.
Hallva a másik mordulását, újra próbálkozott, mert azt hitte, Yzarr tényleg félreértette őt:
- Az ébren maradással van gondom... nem pedig...~magával...~
Így is épp elég kiszolgáltatott helyzetben érezte magát a szemei miatt, nem akart ezen osztozkodni mással.
- És még? - morogta a tenyerén keresztül. Sejtette, hogy a jelek is közre játszanak.
Shya orcája kissé elsötétült.
- Öhm...A jeleim? - bökte ki végül hirtelen, s maga is meglepődött, mennyivel kevesebb szégyenkezés hallatszik a hangjából ezúttal. Nem szívesen ismerte volna be a hímnek, hogy nem szeretne egyedül maradni, azt pedig még magának sem volt hajlandó, hogy Yzarr az, akivel személy szerint szeretne együtt maradni.
A hím sóhajtott, majd megpaskolta maga mellett a kanapét. De talán túl gyorsan mondta ki a nőstény a válaszát, illetve kérdését. Ott lebegett a: 
~ mi van ha mégsem azért?~
Kérdés a hím gondolatai között. Felmordult a gondolat képtelenségén, így inkább várta, hogy elhelyezkedjen a nőstény mellette. 
- Akkor, Valen, irány a gyógyító és néhány törölköző. - helyesbített a hím a parancsán, és elhelyezkedett: hátát a kanapé kartámlájának vetette, a bal lábát felhúzta félig törökülés szerűen tartva, a másikat lent hagyta a földön, így jelezve a nősténynek, hogy ennél jobb helyzetet nem tud kínálni alvásra, csak a karjaiba dől és neki dönti a fejét a csupasz mellkasának. Hiszen a köntöst továbbra sem kötötte össze még a derekán sem.
Shya megkönnyebbült mosollyal fordult vissza, majd sietett oda a hímhez, mielőtt az meggondolná magát. Valennek biccentett, majd kicsit feljebb húzta magán a pongyolát, s összegyűrve tartotta saját és Yzarr törzse között. Gondolatai között megjelent a kép, ahogyan szorosan odasimul a másikhoz egy kényelmes ágyon, és a hím békésen átöleli, de ahogy a vörös cseppeket könnyező Yzarra és annak fedetlen mellkasára és hasára nézett, kissé visszább vett a lendületéből, és jóval esetlenebbül bújt oda a másikhoz.
Kissé összehúzva magát, végül elhelyezkedett a hím mellett, vagy legalábbis úgy, ahogy Yzarrnak is kényelmes volt, lévén nem akart kényelmetlenséget okozni neki.
Yzarr a kézfejébe törölgette a hideg könnycseppeket, amik a szeméből folytak.Hiányzott már az a törölköző... Shyara tétova mozdulatait úgy terelgette, hogy végül ki tudta nyújtani az összehúzott lábát is és kényelmesnek érezte a helyzetet. A kezeit mindvégig távol tartotta a nősténytől, ülő helyzetben volt, de Shya kényelmesen elfeküdhetett mellette. - Melyiket kéri? - kérdezte Yzarr. a kezeire utalva Remélte, hogy nem a tiszta festékeset fogja a nőstény magához húzni. Elvileg mosás után nem hagy foltot a ruhán... De ki tudja...
A kisnőstény kelletlenül emelte fel a fejét, hogy szemügyre vegye a másik mancsait. Látta a festék nyomait mindkét kézen, és olyan kényelmesen begyűrte maguk közé a köntösét, hogy nem akaródzott megmozdulnia. Végül mégis választott, és megfogta a kiválasztott, öleléshez kézreesőbb tenyeret.
Ami pechére a festékesebb volt, így a lány hamar el is engedte, majd jobb ötlete nem lévén, saját hajába törölte bele, s mikor látta, hogy egész jól lejött a kezéről a festék, előrébb húzta a copfját, és Yzarr tenyerét is letörölgette vele.
Yzarr megmerevedett a puha, selymes érintéstől a kezén. Az arcán is egy értetlenkedő fintor jelent meg.
 - Tudja, Valen mindjárt itt lesz a törölközővel... - kétség sem fér hozzá, Yzarrban megszületett az elhatározás, a nőstény tényleg csak a jelei okozta fájdalom csillapítása miatt maradt vele... Ennek tulajdonította azt, hogy a nőstény ilyen gyorsan még képes volt a hajába törölni a kezét.
A Kisnőstény álmosan felkuncogott. 
- Nagyon helyes! Biztos szüksége lesz rá. - felelte a hímnek, majd ujjai közé csippentette az egyik hajtincsét, és továbbra is lassan húzogatta a hím tenyerén, vagy éppen annak ujjai köré tekerte-fűzte a puha fehérséget.
Nem húzta a derekához Yzarr kezét, hiába érezte tompán a jelek nyomó kellemetlenkedését, Shya úgy döntött, ez a kis játék megér még egy kevés várakozást, így nem sietett megszüntetni a hajnalkák jelzését.mozdulatai céltalanok, de kedveskedőek voltak, feje pedig álmosan pihent Yzarron.
Yzarr miután elhelyezkedtek oldalra fordította a fejét s megfeszült állkapoccsal igyekezett megsemmisíteni a szemei előtt található tárgyat, vagy épp a levegőt. Morcos volt, de a cirógatás meglepte, azt hitte miután megtörölték a kezét nyomban megy is a kijelölt helyre a tenyere. A hím a fáradtságnak tudta be, hogy a nőstény elkezdett játszani a tenyerével és ő hagyta. Jól esett neki. Szabad kezével újabb adag könnypatakot maszatolt el az arcán, amikor végre megérkezett Valen , a gyógyítóval.
- Itt van Úrfi a gyógyító és a törölköző is. - hallatszott Valen hangja
- Helyes, köszönöm, hozza ide kérem s álljon készenlétben lehetőleg. - ezzel az útjára is bocsátotta a komornyikot. - Maga, elaludtam miközben a szemem be volt festve _azzal_ a folyadékkal... Meddig nem fogok még látni? - kérdezte Yzarr lényegre törően. 
A gyógyító szó nélkül lépett Yzarr mellé és megszólal. 
- Most meg fogom érinteni. - azzal Yzarr szabad kezébe adta a törölközőt, valamint megfogta a hím állkapcsát, aki így, hogy tudta mi fog történni, hagyta, hogy azt tegye vele a gyógyító amit akar. A másik hím forgatta a fejét jobbra, balra, fel és le. A szemhéját is megpiszkálta amit Yzarr ösztönösen be akart zárni. 
-Úgy látom minden rendben, hamarosan távozik a folyadék, ha ez megtörtént néhány napig kamillázza a szemeit, Uram. S ugyebár nem szükséges figyelmeztetnem, hogy nagy szerencséje volt, hogy minden jel szerint keveset aludt... - Yzarr mogorván bólintott. 
- Ugyanakkor megvárom amíg kiürül a szeméből a vörös szín, aztán a biztonság kedvéért egy alap gyógyító varázslatot elvégzek a szemén. - Yzarr komoran bólintott. 
- Helyezze addig kényelembe magát...
Shya csendben hallgatta a gyógyító és Yzarr hangját, s míg a másikat vizsgálták, abbahagyta a cirógatós játékát, s mintegy véletlen, a hím kezében felejtette a sajátját. Nem örült annak, amit hallott, már ami az épp hogy elkerült vakságot illeti, ugyanakkor hálás volt az égieknek, hogy a másik szeme rendbe fog jönni. Ő maga el nem tudta képzelni, mit jelenthet a vakság egy Yzarr-féle harcos számára, és nem is kívánta ezt a hímnek.
Yzarr fogcsikorgatva bólintott és nem törődött hirtelen azzal, hogy a nőstény a tenyerében hagyta a kezét. Így azt sem vette észre, hogy a vakság említésénél önkéntelenül szorított rá a nőstény kezére, talán kicsit erősebben is a kelleténél.
Shya szemei felpattantak, a fejét is kissé felemelte, s úgy pislogott a hímre, majd figyelve a másik arcát, finoman, bátorítóan visszaszorított.
Yzarr torok köszörülve kiszabadította a tenyerét a másik kezéből. A fejét is elfordította kissé zárkózottan,majd a törölközőt az arcához tartva kezdte felitatni a kifolyó vörös könnyeit.
Shya is elhúzta a kezét, elengedve ezzel a hímet, s visszafeküdt a másik mellkasára. Apró, lemondó sóhaját Yzarr is érezhette a bőrén. Kicsit azt kívánta, egy pillanatra bár ő is elvesztette volna a látását;akkor ugyanis elkerülhette volna az Úrfi grimaszát az imént.
Így azonban a Kisnőstény sem láthatta Yzarr arcát, kissé sebezhető pillantását, amit egyébként is a törölközőbe rejtett.
A lány elfeküdt, s a hirtelen jött kedvetlenség helyét a már rég óta körülötte ólálkodó álmosság vette át. Laposakat pislogott, majd nagyot ásított, a hím mellkasába temetve az arcát.
- Bocsánat- motyogta utána, de nem zavarta különösebben a dolog, pusztán udvariasságból tette hozzá, mielőtt a másik etikettleckét tartana neki.
Yzarr belegrimaszolt a törölközőbe, leginkább a szemeit forgatta, s örült neki, hogy nem láthatta ezt sem a Kisnőstény.  Nem akart vitatkozni, nem állt szándékában. Egy ilyen gesztusért minek, inkább fel sem hánytorgatja. Halk szusszanás hallatszott inkább.
- Jó pihenést... - motyogta Yzarrnak a lány, s tompán, de elviselhető szinten zsibbadó, nyomó jeleivel nem foglalkozva, aludni készült
- Aludjon jól! - a hangja kissé cinikusan csengett. Dühösen felmordult, kétsége sem volt afelől, hogy a másik inkább élvezi, hogy itt fekhet az élő, lélegző fájdalomcsillapítója mellett s alszik, mint hogy vele foglalkozna. Bár az igazat megvallva nem volt valami beszélgetős kedvében.
Shya egy jó darabig nem szólalt meg, s a hím gúnyolódó hangsúlyával sem törődött. Megértette, hogy Yzarr nem örül a társaságának, ő viszont jól érezte magát a másik mellett fekve, így kivételesen megengedte magának, hogy valóban önző legyen.
Percek múltán azonban, mikor légzése egyenletessé vált, s Yzarr is azt hihette, a lány elaludt, váratlanul összerándult, s felrántotta magához a térdeit. Riadt, értetlen nyögés szakadt ki belőle, amelybe fájdalom is vegyült, miközben önkéntelenül is a törzsére szorította a kezét. Úgy tűnt, hajnalkái eddig tűrték azt, hogy szemtelen módon figyelmen kívül hagyja őket a lány, s most egy parancsoló csípő-szúró érzéssel jelezték neki, igenis szüksége van a hím ölelésére.

Helyek:

3 hozzászólás érkezett.

  1. Ruby válasza:
    2012. szeptember 18. 10:02

    Bolond aki mindent kétszer mond, kétszer mond...hihihi
    -Eh...(Yzarr bekezdés) után Shya ismétli az előtte lévő bekezdést, valamint az utolsó két rész is ugyan az.
    Ejnye-ejnye csak írunk és nem figyelünk.... XD
    Most mi van????
    Mind a ketten megsértődnek, mert csak érdekből akar a másik velük lenni? Persze, most szükségük van egymásra azt értem, de miért kell ezt túlgondolni?
    Mégis csak vannak itt érzelmek?! Vagy csak az ego beszél?
    Nagyon tetszett!!!

  2. Unknown says:
    2012. szeptember 25. 14:31

    Mindkettő beszél XD

  3. Ana válasza:
    2012. szeptember 27. 21:49

    Shyát asszem bosszantja, hogy a másik nem nagyon foglalkozik vele gondol rá hízelgő módon, ugyanakkor, ha Yzarr mégiscsak nőként, potenciális partnerkén megkörnyékezné, mindne bizonnyal megijedne=) Szóval egyelőre inkább csak keszekusza érzések vannak, konkrétan fogalmuk sincs, hogy mit akarnak. Egyáltalán, azt sem tudják, hogy talán ideje lenne ezen eltöprengeni!:D

Vélemény hiány, azonnali utánpótlás szükségeltetik! :